Gólya, gólya gilice...

A versikét a legtöbb magyar ember ismeri. De azt is tudják, hogyan érzik magukat a gólyák minálunk?

A gólyák, hogy egészen pontosak legyünk a fehér gólyák (mert él nálunk fekete gólya is!), valamikor a nagy fák, sziklafalak fészkelő madarai voltak. Táplálékukat a mocsaras, vizes területeken keresték. Az elmúlt néhány száz évben beköltöztek az emberi településekre, a régi fajta széles kéményekre, nádtetőkre kezdték el építeni fészkeiket. A modern épületek cseréptetőin, keskeny kéményein nem férnek el hatalmas fészkeik, így kénytelenek voltak átköltözni a villanyoszlopokra. Ott azonban a gólyafészkek alatt leszakadhatnak a vékony vezetékek, áramütést szenvedhetnek a madarak. Az ember a gólyák, és más madarak kedvenc területeit is átalakította. A szántóföldeken az ember számára fontos élelem terem - a madarak viszont éppen táplálékszerző helyeiket vesztették el.

Vagyis a "gólyahelyzet" nem éppen rózsás! Ötven-hatvan évvel ezelőtt 15-16 ezer pár gólya fészkelt Magyarországon, ma csak ennek harmada, 5000-5500 lakott fészek található.

A madarászok az idei évben egész Európában megszervezik a fehér gólyák fészkeinek számlálását. Az összegyűlt adatok segítenek majd abban, hogy pontosabban ismerjük a madarakat, tudjuk mit kell tenni védelmük érdekében.

Kíváncsi rá, hány gólya él Magyarországon?

Ha igen, segítsen megszámlálásukban!

Magyarországon már kilenc alkalommal sor került a fehér gólyák állományfelmérésére. Először 1941-ben, utána 1958, 1963, 1968, 1974, 1979, 1984, 1989, 1994 és 1999 következett. A cenzusra azért van szükség, hogy megismerjük az állomány nagyságának változásait és a csökkenést okozó tényezőket. Ez a sikeres védelmi munka alapja. Az idei év ismét a gólyaszámlálás éve, s a munkában Ön is segíthet / Te is segíthetsz!

Mit kell tenni?

Ha gólyafészket találunk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME) beszerezhető gólyafelmérő lapot ki kell tölteni és visszaküldeni az MME címére. Ha több fészket is ismerünk, a felmérőlap fénymásolható. Akár külön, üres lapra írva is meg lehet válaszolni a kérdéseket. A következő adatokra van szükségünk: a gólyafészek címe (például település, utca, házszám), mire épült a fészek (fa, kémény, villanyoszlop), van-e fészektartó-állvány, foglalta-e gólya a fészket, magányos gólya vagy gólyapár telepedett-e meg, hány fiókát nevelt a pár?

Gólyafészek-felmérő lapot levélben, e-mailben vagy telefonon is kérhető a Madártani Egyesülettől, de le is tölthető az MME honlapjáról! A felmérést július első felében érdemes elvégezni, amikor a fiókák már nagyok, állnak a fészekben és könnyen megszámolhatók.
Ön is segítheti a gólyák védelmét!

A segítséget a gólyák nevében is köszönjük!


További információ:
Letölthető gólyafészek-felmérő lap | Letölthető sajtófotók

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...