Halmos Gergő az MME új természetvédelmi igazgatója

2004 januárjától új természetvédelmi igazgatója van a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Halmos Gergő szerint a szervezetnek a jövőben a középtávú tervezésben, az eredmények publikálásában és hatékonyabb kommunikációjában kell erősítenie.

- Mondanál néhány szót magadról?
- Budapesten születtem 1976-ban, ekkor már az egyesület 2 éves volt. A természet és a madarak már egész kis koromtól vonzottak, köszönhetően bátyám hatásának is. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolájába jártam 5. osztályos koromtól és a gimnázium biológia tagozatát végeztem el. Érettségi után rögtön az ELTE biológus szakán folytattam tanulmányaimat. Egy évet kihagyva - amikor a Mongólia 96 Expedíció résztvevőjeként halasztottam - 2000-ben diplomáztam.

- Hogyan kerültél kapcsolatba az egyesülettel?
- Néhány barátommal közösen léptünk be az egyesületbe 12 éves koromban és első terepi élményem a fülöpházi tábor volt, ahol megismerkedtem Szűcs József Lászlóval. Később sok általa szervezett táborban, madarász kiránduláson vettem részt, majd neki köszönhetően jutottam el Ócsára is, ahol azóta is részt veszek a kutatómunkában. Az Ócsai Madárvártán dr. Csörgő Tibor személyében meghatározó személyiséggel sikerült találkoznom. Azóta nagyon sok munkát csináltunk együtt és a diplomamunkámat is az ő szakmai vezetésével készítettem el. Így kerültem képbe, amikor az egyesület új vezetőt keresett a Madárgyűrűzési Központ élére. 2001 júniusától láttam el ezt a feladatot.

- Miként határoznád meg az MME-t a magyar természetvédelemben? Hol a helyünk?
- A természetvédelem ügye egy és oszthatatlan. Ezt a közös ügyet szolgálja mindenki akár állami, akár civil oldalon. Fontos, hogy ezt tisztán lássuk és az összes résztvevő összehangolja munkáját és mindenki a maga képességeinek megfelelő feladattal vegye ki a részét, mert így tudjuk a legtöbbet tenni. Az MME mint a legnagyobb társadalmi bázissal és a legmesszebbre visszatekintő múlttal rendelkező szervezet a civil természetvédelmi közösség meghatározó szereplője és az kell hogy legyen a jövőben is. Legfontosabb szerepünk a nagyszámú önkéntes bevonásával elvégezhető országos feladatok megvalósításában van, mert ezt rajtunk kívül más nem tudja megtenni. A hagyományosan az egyesülethez kapcsolódó feladatokban meg kell őriznünk ill. növelnünk kell szerepünket, és olyan területeken, amelyek most nyílnak meg a madárvédelem szempontjából legfontosabb feladatokba kell bekapcsolódnunk, ahogy teszi ezt a Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatunk. Nem csak hazánkban, hanem tágabb környzetünkben is hatással lehetünk a természetvédelemre a Birdlife International partneri hálózatán keresztül, határon átnyúló kezdeményezésekkel, együttműködéssel, kevésbé fejlett partnereink segítésével.

- Milyenek a lehetőségeink?
- A lehetőségeink jók, csak jól is kell kihasználnunk őket. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a finanszírozásunk átalakítására. Olyan címkézetlen források megszerzésére, amelyek szabadabb mozgásteret és biztosabb hátteret nyújtanak a tevékenységünk folytatásához. Ezen kívül hatékonyan kell kihasználnunk az EU tagsággal belépő lehetőségeket. Eddig ezt a LIFE Nature kapcsán gyakorolhattuk. Az idei évben is két LIFE Nature pályázatot adtunk be és egyben vagyunk érintettek mint közreműködő szervezet. Két pályázat fajvédelmi, ezek közül a rákosi vipera védelmét célzó projektet mi nyújtottuk be, a túzok védelmével foglalkozó projektet, pedig a Kiskunsági Nemzeti Park és mi partnerként veszünk részt benne. A harmadik projektet a Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatunk készítette el és pannon gyepterületek kezelésével foglalkozik.

- Melyek azok a területek, amelyek jól működnek, hol kellene erősíteni?
- Az egyesületnek nagyon sok jól működő programja van. Hozhatnám példaként a ragadozómadár védelmet, monitoringot és sok mást. Az erősítést elsősorban általános problémák kezelésében tartom fontosnak. Ezek a jobb középtávú tervezés, az eredmények publikálása, kommunikációja, az egyes programok összehangolása, központi adatgyűjtés és ezzel kapcsolatosan adatvédelem, a tagság aktívabb bevonása a természetvédelmi tevékenységbe. Ezekben a problémakörökben még sok munkánk van addig, amíg az egyesületünk egészére elmondhatjuk, hogy jól működik.

Kapcsolódó hírek

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban!

Fotó: Simay Gábor

A VVM felmérések első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 13. és 16. között kell elvégezni.