Hamvas rétihéja jelölése nyomkövető eszközzel

A füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok védelmére összpontosító Grassland-HU Life integrált projekt keretében 2021. július 31-én jeladó került egy kifejlett hamvas rétihéjára. A hamvas rétihéja fokozottan védett, ritka ragadozómadarunk, legtöbbször kezelésből kihagyott sásosokban építi fészkét, de szántóföldi kultúrában is költhet. 

Hím hamvas rétihéja (Fotó: Henzc Péter).

Hím hamvas rétihéja (Fotó: Henzc Péter). 

A nyomkövető eszköz akár percekre pontosan tájékoztathat minket arról, hogy a madár mely területeket látogatja meg vadászata során, milyen élőhelytípusok felelnek meg számára, vagy melyeket kerüli el. Ezzel nagyban hozzájárulhat a hamvas rétihéják számára kedvező feltételek megismeréséhez, illetve biztosításához. A jelölés elsődleges célja ugyanis az ilyen élőhelyek számukra megfelelő kezelése, védelme, annak érdekében, hogy jelenlegi alacsony számuk (50-100 pár) ne csökkenjen tovább.

A madár az "Imi" nevet kapta. A madarat a korábbi hamvas rétihéja fajmegőrzési koordinátor, Fatér Imre engedte szabadon. Az elengedés napján már látható volt, hogy többször is zsákmányt hordott a fiókákra vigyázó párjának egy közeli Natura 2000 területen lévő gyepről. 


"Imi" nevű jeladós hamvas rétihéja egyik kirepült fiókája (fotó: Turny Zoltán)

"Imi" a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetében állt párba még tavasszal. A kaszálástól, legelő állatok taposásától az intézkedéseknek köszönhetően megvédett fészkükből három fióka sikeresen kirepült augusztus elején. Egy közeli költésbe kezdő pár azonban nyárra már eltűnt a területről. Sajnos ez nem ritka eset, mivel a talajon fészkelő hamvas rétihéjákra sok veszély leselkedik, például az emlős ragadozók, vagy a vaddisznó.

Érdekesség, hogy "Imi" befogásakor láttuk csak meg, hogy az már gyűrűt viselt. A gyűrűje alapján tudtuk meg, hogy 2016-ban a Hevesi-síkon hagyta el a fészket, amit egy önkéntesünk fedezett fel korábban. A gyűrűt is ott kapta fiókaként. Tojó fészektestvérét pedig már 2017-ben is leolvasták kirepülése helyén, mert szülőhelyén állt párba és költött sikeresen.


A gyepek és szálas takarmányok kaszálása, betakarítása jó táplálkozási lehetőség a hamvas rétihéjáknak is. A hirtelen megszűnő takarás könnyebben elérhetővé teszi a rágcsálókat, gyíkokat (fotó: Árvay Márton).

"Imi" a fiatalok szétszéledése után, valószínűleg néhány hét múlva útnak indul a telelőterületére, miközben sok veszéllyel fog találkozni. Reméljük, hogy napról-napra követve megismerjük majd az Afrikába vezető útvonalát is.


Hím hamvas rétihéja. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. (Fotó: Hencz Péter).


Köszönjük a segítséget a közreműködőknek:
Árvay Márton, Bodor Ádám, Fatér Imre, Juhász Tibor, Hencz Péter, Kalocsa Béla, Kepes Zsolt, Koleszár Balázs, Kovács András, Tamás Enikő Anna, Sári Gergő, Vidra Tamás, Vig Zsófia 

 


Turny Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Szabó László Vilmos a csákvári Haraszt-hegyen (fotó: Dr. Kovács Gábor)

Szabó László Vilmos (Maklár 1916 szeptember 13. ‒ Zirc, 1998. június 29.) születésének 105. évfordulóján Laci bácsi szakmai életútjának rövid bemutatásával emlékezünk vissza kiemelkedő természetvédelmi és ornitológiai munkájára.

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 2-3-án kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! 

A nyár végével a madarak vonulása is kezdetét veszi. Ennek az évről-évre megfigyelhető természeti jelenségnek az egyik leglátványosabb módját a vonuló vízimadarak produkálják, melyek több ezres, esetenként több tízezres tömegekben is megjelenhetnek az erre alkalmas vizes élőhelyeken. A vízimadárfajok vándorlásának beindulásával pedig kezdetét veszi e fajok állományát nyomon...