Házakat bontó harkályok

Egyre több bejelentést kapunk azzal kapcsolatban, hogy a harkályok károkat okoznak a lakóépületekben. Az ismert esetek többségében a faházakat szemelik ki maguknak, azonban ismerünk eseteket, ahol a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdik. Ahhoz, hogy legyen esélyünk békés úton megszüntetni az épületrombolást, meg kell ismernünk a madarak alapvető viselkedésének okait, és saját felelősségünket a kialakult helyzetben.

Madárriasztó ragadozósziluett (Fotó: Orbán Zoltán).


A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is.

Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

Fa épületek esetén a válasz egyértelműnek látszik, mivel a nem jól felületkezelt fában megtelepedhetnek azok a farontó bogár fajok, melyek lárvái táplálékot jelentenek számukra. Csakhogy a kép nem ennyire egyértelmű, mert a harkályok által okozott többsége beton és téglaházat érint! A beérkező jelentések szerint ezek a házak Hungarocell típusú szigetelésűek, nem ritkán újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Ha ráütünk egy ilyen ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként működik, ezért ezekben az esetekben a harkályokat szinte bizonyosan ezt a hatás vonzza.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
Harkályok által megrongált fal a fővárosban (Fotó: Orbán Zoltán).


A terepszemlék alapján ezt látszik igazolni, hogy harkály épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak hegyes-völgyes-erdős élőhelyeikre, ahol a madarak az épületeink azon oldalain "dolgoznak", ráadásul a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon, az élőhelyeik felé néznek.

Épületeink a harkályok számára jelzőfaként, de a technológiai előírások be nem tartása esetén a betelepedő rovaroknak köszönhetően  táplálékforrásként is működhetnek

Az épületek szigeteléstípusa, magassága, és a harkály probléma közötti összefüggésre további bizonyíték lehet, hogy a viselkedés csak azt követően jelenik meg azokon a helyeken, miután a Hungarocell szigetelésű házak felépülnek, illetve a régi épületekre ilyen burkolat kerül. Előfordulhat, hogy a harkály probléma előidézésében közvetlen szerepe van a kivitelezéskor a technológiai utasítások be nem tartásával elkövetett emberi mulasztásnak. Ennek következtében nem csak percegő rovarok telepedhetnek meg a szigetelés valamelyik rétegében vagy a szigetelés és a fal között, de akár az épületzajok is hallhatóvá válhatnak, és felkelthetik a kíváncsi madarak figyelmét.

Esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkályok kilövésének elméleti lehetőségének vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkály fajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát védett, másrészt azét, mert ez még időszakos megoldást sem eredményezne.

Harkályok ellen védő fém szoknya mesterséges odú röpnyílásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyen fámszoknyával lehet megvédeni a mesterséges odú bejáratát
a harkályok rongálásától (Fotó: Orbán Zoltán).


A harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él, a költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig, mivel nem vonulók, kóborló állományok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvalóan még kevésbé járható út, hogy minden harkályt kiirtsunk! Meg kell értenünk, hogy a harkály probléma hátterében mi magunk állunk azzal, hogy benyomulunk az élőhelyeikre, miközben számukra jól hasznosítható anyagokkal szó szerint magunkhoz is csalogatjuk őket.

A harkályprobléma kezelését két irányból lehet megközelíteni: az okok megszüntetéséből és a madarak távoltartásából. Előbbiehez harkályálló építési technológiák, a madarak által meg nem bontható vagy a megkapaszkodásukatt lehetetlenné tevő szigetelésfedő-réteg kidolgozására lenne szükség. Ez nyilvánvalóan hosszú folyamat, és nem állati etológiai, hanem építészeti kérdés.

Az ennek hiányában alkalmazható beavatkozások nehézkesek (lehálózás), nem eszétikusak (függöny jellegű megoldások például pillepalackból) és nagy valószínűséggel esélytelenek (ragadozómadár-sziluettek).

Az MME kapcsolatfelvételt kezdeményez az építészmérnök képző intézetekkel, az öko-építész szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy elinduljon a közös gondolkodás a kialakult helyzet megoldására.

A témáról részletesn olvashat itt >>

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.