Helyezzük tudományos alapokra az év madarának védelmét

Az idei év madara, a széncinege a viselkedésökológusok egyik kedvenc „háziállata”, így táplálkozási szokásairól, fészkeléséről meglehetősen sokat tudunk. A széncinege - más cinegefajokhoz hasonlóan - rovarevő madár. A költési
időszakban fő táplálékát a lombrágó hernyók teszik ki, de szívesen
fogyaszt nagytestű szúnyogokat, kifejlett lepkéket, lombfogyasztó
bogarakat, poloskákat és pókokat.

széncinege (fotó: Bajor Zoltán)


Költési időszakon kívül is rovarkoszton él, télen azonban táplálékának jelentős részét különféle magvak alkotják, etetőktől távol főként gyomnövények magjai. Táplálékát aktívan keresi, főként a fák lombkoronájában és kisebb részt a talajon.

fürdő széncinege (fotó: Orbán Zoltán)
Fürdő széncinege.


Amikor a lombrágó hernyók tömegesen fordulnak elő egy területen, a széncinkék szinte kizárólag ezen élnek, és ezzel etetik fiókáikat is. Ezt a viselkedésformát laborkísérletekkel is igazolták. Kiderült, hogy a madarat olyan agyi struktúrák segítik, ami lehetővé teszik, hogy a gyakori táplálékot nagy hatékonysággal tudja megpillantani és kiválasztani. Más vizsgálatokkal azt sikerült bizonyítani, hogy megfelelően magas zsákmánysűrűségnél (hernyó) a cinke válogat, és bár fogyaszt a kisebb hernyókból is, de a nagyobb zsákmányt preferálja. Az etetési intenzitás nem függ a fiókák számától (a kékcinkével ellentétben), így ez utóbbi megállapítás energetikai szempontból érthető.

Csapadékos időben, vagy ha a hernyók egyedszáma lecsökken, többek között a védett zugokból kiszedett pókok lehetnek a fő táplálékállatai, ilyenkor a zsákmány-keresési idők növekednek.


A széncinege a legnagyobb cinegefajunk (Fotók: Orbán Zoltán).


Éppen ezért a kiskertekben, gyümölcsösökben a cinegék mesterséges odúban való megtelepítését a táplálékellátottságra is tekintettel érdemes végezni. A nagy tömegű lombrágó hernyók költési időszakban ideális táplálékot jelentenek, de érdemes gondolni arra, hogy alacsony hernyósűrűség mellett (különösen, ha növényvédelmet is alkalmaznak a gyümölcsösben) is tudjanak a cinkék zsákmányt találni. Gyümölcsösök esetén célszerű, ha nem egy fajból áll az ültetvény, kisebbek a táblaméretek, határaikon nem gyümölcstermő fák, cserjések is találhatók, gyepesítettek a sorközök, a kerítések természetes alapanyagúak, hogy a pókfauna is könnyebben meg tudjon telepedni. Kiskertekben a változatos növényzet mellett a kerti berendezések, farakások is növelik a változatosságát az élőhelynek, lehetőséget adva nem csak a pókok és egyéb rovarok megtelepedésének, de adott esetben fészkelési helyet biztosítva a kihelyezett mesterséges odúk mellett.

Egy cinkepár a fészkelési időszakban naponta 300-350 hernyót fog meg. A teljes fiókanevelési periódusban egy pár összesen 7-8000 hernyótól szabadítja meg a fészek környékén élő fákat, cserjéket. Ezen felül a kirepült cinkék a fészek közelében maradnak, néhány hétig a szüleik még etetik is őket, sőt, a másod (harmad) költéskor is a közelben mozoghatnak, és önállóan táplálkozva segítenek a kártevő mentesítésben. A gazdálkodásnál a biológiai védekezésben ez mindenképpen kihasználandó lehetőség.


Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







Nagy Dénes

A felső kis képen látható széncinege
fotót Bajor Zoltán készítette

Kapcsolódó hírek

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Öreg tollruhás hamvas rétihéja hím (fotó: Hencz Péter)

Az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport keretein belül a korábbi évekhez hasonlóan  2022-ben is folytatódtak a hamvas rétihéják alaposabb megismerését és védelmét célzó tevékenységeink a Grassland HU projekt vállalásának megfelelően. 2020-ban és 21-ben nyomkövetős madarak viselkedését és fészkelőhelyeik tulajdonságait ismertük meg.