Állománycsökkenés 1999-2019 év viszonylatában: Bíbic - 59,6%; Fürj - 62,7%
2020. 05. 27.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon!

2020. 04. 22.

A természetvédelmi szervezetek világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé.

2020. 03. 16.

Június 2-ától ismét lehetséges a személyes ügyfélfogadás a központi irodánkban és a boltban. A szigorításokról alább olvashat.

2020. 01. 06.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának Macskabagoly-védelmi Munkacsoportja 2020-ban országos szintű macskabagoly felmérést szervez.

Az erdei fülesbagoly egész évben az ember közelében él (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 01. 01.

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara.

A cikk fotói és videói május 30-án délután és este készültek a pártás daru aznapi megfigyelése közben (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 06. 01.

A pártás daru május 24-e délután bukkant fel Fertőújlakon, ami a faj ötödik bizonyított magyarországi előfordulása volt. A madár május 27-e délelőttig a térségben tartózkodott, eközben át-átruccant Ausztriába, ahol faunaúj fajként várták a madarász kollégák.

2020. 05. 21.

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak. A COVID-19 világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is.

2020. 05. 14.

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra! 

Alagcsőbe épült fészkét elhagyó széncinege (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 05. 14.

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

Nyírfán nappalozó baglyok, 2020. január, Makó (Fotó: Dr. Gyovai Ferenc)
2020. 05. 12.

E mostani írásunk sajátos kordokumentum abból az időszakból, amikor az önként vállalt madármegfigyelés inkább számított bogaras hóbortnak vagy gyanús dolognak, mintsem természetvédelmi munkának. Márpedig az ország délkeleti szögletében helyi madarászok több évtizeddel ezelőtt szervezett bagolymegfigyelésbe fogtak, az erdei fülesbagoly fontos ökológiai szerepét felismerve. A hír az Élet és Tudomány hozzájárulásával jelent meg oldalunkon. Az eredeti írás az Élet és Tudomány 2020/10. számában jelent meg.

Oldalak