Örömünkre szolgál, hogy az utóbbi években folyamatosan nő az érdeklődés a Téli Tábor iránt, de sajnáljuk, hogy a jelentkezők száma idén már 10 – 15 fővel meghaladta a szálláshely maximális befogadó képességét. A 43 (2/3 részt a BOTT-ból, 1/3 részt a BTT-ből érkezett) gyerek mellett ezért idén már vendégek is jöhettek a TÉT-be, azaz olyanok, akik a programok egy részén ott lehettek, de nem aludtak a táborban. A programok lebonyolításában és az étkeztetésben több, mint 10 táboroztató dolgozott.

Csütörtökön, miután mindenki megérkezett, össztábori Activity-vel kezdődött a program, majd két előadás következett; az elsőt az őszi, törökországi akcióban részt vett egyik barlangi mentő tartotta, a vacsora utáni, második előadás pedig a havas, hideg teleket idézte fel régi fényképek segítségével.

Pénteken Zebegénybe vonatoztunk, ahonnét a lassan szakadozó ködben, a Malom-patak völgyében indultunk Törökmező felé. A karácsony előtti havak gyors olvadásától ez a patak is megáradt és jócskán átformálta a medrét és az egész völgytalpat, - átkelni rajta máskor is nehézkes, most meg kifejezetten bonyolultnak tűnt, így aztán meg se’ próbáltuk. A frissen épített hordalékhalmokban a környéket felépítő Lajtai Mészkőből származó korall- és kagylómaradványokat találtunk. Megnéztük a zsombékosokat is és hódok által kidöntött fákkal is találkoztunk. Kilométereken át dagasztottuk a sarat, mire naplemente előtt nem sokkal a Juliánusz-kilátóba érkeztünk, ahonnét a Duna feletti ködtakarón ülő visegrádi fellegvárat és a Mátrát is láthattuk. Nagymaros határába néhány kidőlt fán átmászva, már sötétben érkeztünk, - az erdőben csillagszórók fényében kívántunk (a szokásosnál kicsit hamarabb) boldog és újabb táboros élményekben gazdag újévet minden résztvevőnek.

Este, vacsora után, két, idén érettségiző táborozónk tartott élménybeszámolót afrikai természetvédelmi munkájáról, amit egy magyar tengerbiológus szervezett a trópusi tengerek élővilágának megismerése és védelme céljából. Délelőtt még 14 – 15 millió éves korallokat gyűjtöttünk, az előadásban meg a most élő korallok megmentéséről hallhattunk.

A tábor utolsó napján, szombaton a „Fele sem igaz” vetélkedő után a köves-mezői parkolóhoz vonultunk, - kiemelkedve a ködből. Itt próbáltunk néhány madarat fogni, de csak egy-két széncinegét sikerült. Évek óta Kismaros Duna-parti részére, egy etetőhöz jártunk gyűrűzni, ahol az idén érdekesebb fogásra, a megszokottnál több fajra számítottunk, de jött az árvíz és a hálóhelyeken hattyúk úszkáltak, - így szorultunk a hegyre. A gyűrűzés után számháború következett, aztán visszaereszkedtünk a városba, - közben sok szirénázást hallottunk. Mint később kiderült, akkor siklott ki a nagymarosi állomáson egy tehervonat, ezért néhány gyerek vonatpótló busszal utazott haza a Téli Táborból.

Tarján Ambrus táborvezető