2024.03.30
Vízimadár-védelmi Szakosztály

Az I. Sirálytani Konferencia Magyarországon

A I. Sirálytani Konferencia résztvevői ( Fotó: Szántó Bence)

2024. március 22-24 között lezajlott,- az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által szervezett-, első magyarországi Sirálytani Konferencia, amelynek a szegedi Szalakóta Látogatóközpont adott otthont. Összesen 25 ember vett részt, de több mint 50 ember online is követte az előadásokat a szakmai közösségből.

Első este a megnyitót követően Kovács Viktor, az MME Ifjúsági Tagozatának tagja, a budapesti sirályszinkronok koordinátora indította a szakmai napokat, melyben a budapesti monitorozási- és leolvasásai adatait mutatta be a résztvevőknek, akik a nyitó előadást követően bemutatkoztak, elmesélve szakmai érdeklődésük alapjait a fajcsoporttal kapcsolatban.

A konferencia résztvevői ( Fotó: Tokody Béla)
A konferencia résztvevői ( Fotó: Tokody Béla)

  Másnap reggel a szegedi szeméttelepet látogattuk meg, ahol 27 dankasirály és 2 szerecsensirály megfogására, majd jelölésére is sor került.

A résztvevők által megfigyelt két heringsirály egyike a szegedi szeméttelepen ( Fotó: Papp Gábor)
A résztvevők által megfigyelt két heringsirály egyike a szegedi szeméttelepen ( Fotó: Papp Gábor)

A szombat délután első előadója Dr. Koleszár Balázs volt, aki a sirályok szerepéről beszélt az antibiotikum-rezisztencia terjesztésében. Milyen összefüggés van az általunk termelt hulladék és szennyvíz, illetve a sirályok bélflórájában előforduló baktériumok rezisztencia génjei között.

Koleszár Balázs ( Fotó: Tokody Béla)
Koleszár Balázs ( Fotó: Tokody Béla)

Ezt Szinai Péter és Dr. Kovács Gyula előadása követte, melyen keresztül a hazai fészkelő sirályfajaink állományváltozását tekinthettük át, amely konklúziója az, hogy mind a a danka- és szerecsensirályok állománya idehaza vészesen csökken. 
A 1990-es évek óta a hazai fészkelő dankasirályok 75%-a eltűnt, ezzel párhuzamosan az EU tagállamaiban összességében 80% feletti ez a csökkenés.

Szinai Péter ( Fotó: Tokody Béla)
Szinai Péter ( Fotó: Tokody Béla)

Ezt követte Nagy Tamás és Széll Antal által irányított kerekasztal beszélgetés, mely során az általuk tapasztalt problémák kapcsán minden megjelent szakember elmondta az adott régióban milyen nehézségekkel kell szembenézniük a sirályoknak. A problémák között a fészkelőhelyek átalakulása, megszűnése, a predációs nyomás, valamint az agrárélőhelyek kezelésében bekövetkezett változások okozta táplálékbázis váltás szerepeltek, mint legfőbb okok.

Nagy Tamás és Széll Antal a kerekasztal beszélgetésen ( Fotó: Tokody Béla)
Nagy Tamás és Széll Antal a kerekasztal beszélgetésen ( Fotó: Tokody Béla)

Utolsó előadásként a Magyarországon előforduló nagytestű sirályfajok határozásán vezette végig a társaságot Barkóczi Csaba és Papp Gábor, akik hazánkban talán a legtöbbet foglalkoztak ezzel a fajcsoporttal, mindketten egy-egy példány örmény sirállyal is gyarapítva hazai faunát.

Papp Gábor ( Fotó: Ampovics Zsolt)
Papp Gábor ( Fotó: Ampovics Zsolt)

Vasárnap reggel Nagy Tamás és Dr. Tokody Béla kalauzolta a csapatot a Vesszős-széken, valamint a Csaj-tavon, ahol a területek kezeléséről és a sirályok fészkelési lehetőségeiről beszélgettünk.
 

Pitó Andor

Dr. Tokody Béla