2023.08.09

Parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát a Dél-Alföldön

Az idei esetről csak ez a drónfelvétel készült: egerészölyv-fióka (középen) parlagisas-fészkeben, ​​​​​​​tőle balra két, jobbra pedig egy fehér parlagi sas mostohatestvérrel (fotó: Horváth Márton)

Az idei esetről csak ez a drónfelvétel készült: egerészölyv-fióka (középen) parlagisas-fészkeben,
tőle balra két, jobbra pedig egy fehér parlagi sas mostohatestvérrel
(fotó: Horváth Márton)

 

A májusi ellenőrzések során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben: három egészséges parlagisas-fióka mellett egy szintén egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett. A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka – a fajra jellemző módon – csak júliusban hagyta el a fészket.

Az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt, és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.

A sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt 30 évben történt több mint tízezer (!) sasfészek-ellenőrzés során eddig mindössze hat alkalommal figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, illetve öt ilyen eset vált ismertté rétisasok fészkében. 

Egerészölyv-fióka parlagisas-fészekben, 2020-ban: a kisebb termetű, gyorsabban növekvő
és valószínűleg idősebb ölyvfióka repülő- és testtollai előbb kifejlődtek, ezért már sötét
színű, míg a mostohatestvér sasfiókák még mindig a kikeléskori fehér pihés
tollazatukat viselik (fotók: Horváth Márton)

Az első, 2014-es eset még különlegesebb volt, mert akkor két egerészölyv-fióka nevelkedett fel két 
parlagisas-fióka mellett a sasfészekben (fotó: Juhász Tibor)

 

Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, így hazánkban is általánosan elterjedt és változó számban, de szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1%-a egerészölyv, amelyek döntő része fészekből zsákmányolt fióka, így az viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe. Az ilyen fiókák életben maradási esélye viszont rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülő madarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, illetve a fészektestvéreknek is be kell fogadni a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, akkor a szülő madarak a következő etetéskor a fészekhez érkezve már eggyel több táplálék kérő fiókával találkozhatnak és ilyenkor előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyv-fiókát is ösztönösen etetni kezdik és a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, amely Európai Uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden évben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az 1970-es évek óta.

Horváth Márton