A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

A csonkafülű denevérek többsége napjainkban már csak párzási és telelési időszakban tér vissza a barlangokhoz (Fotó: Estók Péter)

Elterjedése Európában a kontinens középső és déli részére koncentrálódik. Hazánkban főként hegyvidékeken találjuk, de az Alföld keleti peremén is több kolóniája ismert. Legnagyobb közösségei Északkelet-Magyarországon vannak.


A csonkafülű denevér elterjedése
A csonkafülű denevér nevét a fülkagyló hátsó élén lévő bemetszésről kapta
(Fotó: Estók Péter)

Gyűrűzési eredmények alapján helyben maradó faj, nyári és téli szálláshelye között rövid távolságot tesz meg; jelenlegi repülési rekordja mindössze 106 km. Érdekes kérdés, hogy hová tűnnek télen a hazai állatok, Magyarországon ugyanis csak néhány telelő csonkafülű denevérrel lehet találkozni. Feltételezhetően Szlovákiába vonul többségük, de az itt ismert téli állományok is kicsik, így a válaszhoz további vizsgálatok szükségesek.


Telelő csonkafülű denevérek (a bunda vöröses színe jellegzetes) (Fotó: Boldogh Sándor)

A csonkafülű denevér nagyon sérülékeny faj, az európai országok többségében erősen megfogyatkoztak állományai, számos országból teljesen eltűnt. A csökkenés fő oka a nyári búvóhelyül szolgáló padlások átépítése, illetve mérgező fakezelő szerek használata. Hazai eredmények alapján úgy tűnik, hogy különösen rosszul viseli a szálláshelyek túlmelegedését, ami a faj jövőjét tekintve nagyon aggasztó, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hőhullámok. Sérülékenységét fokozza, hogy nagyméretű kolóniákat képez, így egy-egy károsító esemény egyszerre sok állatot érint.


A csonkafülű denevér nyáron nagy szülőkolóniákat képez (Fotó: Boldogh Sándor)

A megmaradt kolóniák megőrzéséhez azonnali és hatékony intézkedések szükségesek. Ennek egyik módja a szállásépületek rendszeres takarítása, mely számottevően csökkenti a denevérek jelenlétéből adódó konfliktushelyzetek kialakulásának lehetőségét.


Denevérguanó letakarítása csonkafülű denevérek szálláshelyéről
(Fotó: Boldogh Sándor)

Ha a kezelésében álló épületben csonkafülű – vagy bármilyen más – denevérek telepedtek meg, és a védett állatokkal kapcsolatban kérdése van vagy segítségre szorul, mindig forduljon szakemberekhez! A rosszul megválasztott módszerek könnyen az állatok sérülését, pusztulását okozhatják!


Mérgezés miatt elpusztult csonkafülű denevérek (Fotó: Boldogh Sándor)

Kapcsolódó hírek

Eleven nevű szalakótánk még 2016-ban kapott színes gyűrűt Apaj térségében, de a „ A szalakótavédelem a Kárpát-medencében” elnevezésű LIFE projekt keretében egy műholdas jeladót is kapott „ajándékba” az MME projekt munkatársaitól

A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B” és „D” típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.

Elektromos szabadvezeték oszlopa (fotó: Orbán Zoltán)

2020 januárjától mostanáig 439 bejelentés érkezett 522 elhullott állatról, mely alapján az MME a sajtóközlemény megjelenésével párhuzamosan bejelentést tesz a területileg illetékes természetvédelmi hatóságokhoz és üzemeltetőkhöz, áramszolgáltatókhoz, kérve az érintetteket a 146 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó helyszín és vezetékszakasz...