A hónap denevére: a fehérszélű törpedenevér

A hónap denevérének kiválasztása mindig valamilyen apropóból történik. Augusztusban, a kölyöknevelés idején különösen nyüzsgő a denevérek élete, de a redőny- és ablaktokokba betelepülő denevérek miatt csúcsra jár ekkor a bőregerek-emberek közötti konfliktusok száma is. Sok ember kér ilyenkor segítséget, de sok denevér is segítségre szorul. Az érintett példányok jelentős része fehérszélű törpedenevér.

Fehérszélű törpedenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) magyarországi előfordulását először csupán 1993 nyarán sikerült bizonyítani, egy Keszthelyen fogott példány alapján. A faj a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt intenzív északi irányú terjeszkedésben van, így mára hazánkban általánosan elterjedt lett. Nevét a szárny- és farokvitorla szélén végighúzódó, kb. 1 mm széles, világos szegélyről kapta. Színezetének változékonysága miatt határozása nem mindig egyszerű, ez legbiztosabban a fogazat alapján végezhető el.


A fehérszélű törpedenevér hazai előfordulása

Természetes körülmények között leginkább sziklahasadékokban foglalt szálláshelyet magának, de ma már főleg az emberi településekhez kötődik. Nyáron, amikor a nőstények 20-30 példányból álló szülőkolóniákba tömörülnek, különösen kedvelik az épületek napsütötte oldalait, ahol a burkolatok alá vagy repedésekbe húzódnak. Júniusban itt jönnek világra az utódok, melyek gyakran ikrek. Teleléskor sem vonulnak el, a nyári rezidenciát vagy a környék épületeinek egyéb repedéseit használják az állatok. A faj téli álma felszínes, különösen a melegebb napokon sok példány aktivizálódik.


Mentett fehérszélű törpedenevér (az állatok átmeneti táplálása lisztkukaccal történik – fotó: Dombi I.)

Általában még sötétedés előtt elhagyják szálláshelyüket, és parkokba, kertekbe repülnek, hogy ott szúnyogokat és kisebb hártyásszárnyúakat (pl. hangyákat) fogjanak.


Ezt a fehérszélű törpedenevér anyát – mely sajnos sérüléseit nem élte túl – újszülött ikreivel együtt kirángathatták valami résből vagy redőnytokból.
(Mályi Madármentő Állomás szívességéből
 – fotó: Boldogh S.)

A faj természetvédelmi helyzete egyelőre stabil, de nagyon sok példány esik áldozatul a nem körültekintően elvégzett ablakcseréknek és homlokzatszigeteléseknek, illetve a szakszerűtlen kitelepítéseknek.


Telelési időszakban mentett és sikeresen kiteleltetett fehérszélű törpedenevérek (Fotó: Boldogh S.)

Mivel az épületek felújítására és az állatok kiköltöztetésére a denevérek oltalma mellett is számos lehetőség kínálkozik; ezért fontos, hogy a tervezett beavatkozások előtt minden esetben egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez!

Kapcsolódó hírek

Szabó László Vilmos a csákvári Haraszt-hegyen (fotó: Dr. Kovács Gábor)

Szabó László Vilmos (Maklár 1916 szeptember 13. ‒ Zirc, 1998. június 29.) születésének 105. évfordulóján Laci bácsi szakmai életútjának rövid bemutatásával emlékezünk vissza kiemelkedő természetvédelmi és ornitológiai munkájára.

Európai Madármegfigyelő Napok 2021

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 2-3-án kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! 

A nyár végével a madarak vonulása is kezdetét veszi. Ennek az évről-évre megfigyelhető természeti jelenségnek az egyik leglátványosabb módját a vonuló vízimadarak produkálják, melyek több ezres, esetenként több tízezres tömegekben is megjelenhetnek az erre alkalmas vizes élőhelyeken. A vízimadárfajok vándorlásának beindulásával pedig kezdetét veszi e fajok állományát nyomon...