A hónap denevére: a fehérszélű törpedenevér

A hónap denevérének kiválasztása mindig valamilyen apropóból történik. Augusztusban, a kölyöknevelés idején különösen nyüzsgő a denevérek élete, de a redőny- és ablaktokokba betelepülő denevérek miatt csúcsra jár ekkor a bőregerek-emberek közötti konfliktusok száma is. Sok ember kér ilyenkor segítséget, de sok denevér is segítségre szorul. Az érintett példányok jelentős része fehérszélű törpedenevér.

Fehérszélű törpedenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) magyarországi előfordulását először csupán 1993 nyarán sikerült bizonyítani, egy Keszthelyen fogott példány alapján. A faj a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt intenzív északi irányú terjeszkedésben van, így mára hazánkban általánosan elterjedt lett. Nevét a szárny- és farokvitorla szélén végighúzódó, kb. 1 mm széles, világos szegélyről kapta. Színezetének változékonysága miatt határozása nem mindig egyszerű, ez legbiztosabban a fogazat alapján végezhető el.


A fehérszélű törpedenevér hazai előfordulása

Természetes körülmények között leginkább sziklahasadékokban foglalt szálláshelyet magának, de ma már főleg az emberi településekhez kötődik. Nyáron, amikor a nőstények 20-30 példányból álló szülőkolóniákba tömörülnek, különösen kedvelik az épületek napsütötte oldalait, ahol a burkolatok alá vagy repedésekbe húzódnak. Júniusban itt jönnek világra az utódok, melyek gyakran ikrek. Teleléskor sem vonulnak el, a nyári rezidenciát vagy a környék épületeinek egyéb repedéseit használják az állatok. A faj téli álma felszínes, különösen a melegebb napokon sok példány aktivizálódik.


Mentett fehérszélű törpedenevér (az állatok átmeneti táplálása lisztkukaccal történik – fotó: Dombi I.)

Általában még sötétedés előtt elhagyják szálláshelyüket, és parkokba, kertekbe repülnek, hogy ott szúnyogokat és kisebb hártyásszárnyúakat (pl. hangyákat) fogjanak.


Ezt a fehérszélű törpedenevér anyát – mely sajnos sérüléseit nem élte túl – újszülött ikreivel együtt kirángathatták valami résből vagy redőnytokból.
(Mályi Madármentő Állomás szívességéből
 – fotó: Boldogh S.)

A faj természetvédelmi helyzete egyelőre stabil, de nagyon sok példány esik áldozatul a nem körültekintően elvégzett ablakcseréknek és homlokzatszigeteléseknek, illetve a szakszerűtlen kitelepítéseknek.


Telelési időszakban mentett és sikeresen kiteleltetett fehérszélű törpedenevérek (Fotó: Boldogh S.)

Mivel az épületek felújítására és az állatok kiköltöztetésére a denevérek oltalma mellett is számos lehetőség kínálkozik; ezért fontos, hogy a tervezett beavatkozások előtt minden esetben egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez!

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...