A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetes körülmények között faodvakban élő erdőlakó faj, de ma már a városokban is népes állományait találjuk, amelyek leggyakrabban panelépületek réseibe, illetve lemezburkolatok alá húzódnak. Ilyen helyeken megtelepedésük gyakran kellemetlenséget okozhat a már ott lakó embereknek, de mindig gondoljunk arra, hogy ezek az állatok csak elszenvedői a természetes élőhelyek drasztikus mértékű fogyatkozásának.


A természetes élőhelyek megfogyatkozása nagy kihívás az élővilág számára.
A rőt koraidenevérek ma már gyakran városokban keresnek menedéket.
(Fotó: Boldogh Sándor)

Egyébként lenyűgöző képességeik és viselkedéseik vannak, amelyek egy részére csak a közelmúltban derült fény. Hazánkban nyaranta szinte kizárólag hímekkel találkozhatunk, a nőstények többsége tavasszal ugyanis elvonul, hogy innen 1500-2000 km-re északkeletre adjon életet kölykeinek. Onnan csak nyár végén térnek vissza párosodni, majd telelni. A hímek óriási izgalommal várják az őszi visszatérőket, „nászénekkel” több nőstényt próbálnak magukhoz csábítani háremet alakítva, amit aztán aktívan védelmeznek a többi vőlegénytől.


A rőt koraidenevér a többi hazai denevérfajhoz hasonlóan védett állat.
Amennyiben épületfelújítás vagy fák kivágása során denevérek kerülnek elő, szakemberek segítségét kell kérni.
(Fotó: Bereczky Attila)

Hazánkban a koraidenevérekre a legnagyobb veszélyt a lakóépületek nem körültekintő szigetelése, illetve az odvas fák kivágása jelenti. Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak”.

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...