A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetes körülmények között faodvakban élő erdőlakó faj, de ma már a városokban is népes állományait találjuk, amelyek leggyakrabban panelépületek réseibe, illetve lemezburkolatok alá húzódnak. Ilyen helyeken megtelepedésük gyakran kellemetlenséget okozhat a már ott lakó embereknek, de mindig gondoljunk arra, hogy ezek az állatok csak elszenvedői a természetes élőhelyek drasztikus mértékű fogyatkozásának.


A természetes élőhelyek megfogyatkozása nagy kihívás az élővilág számára.
A rőt koraidenevérek ma már gyakran városokban keresnek menedéket.
(Fotó: Boldogh Sándor)

Egyébként lenyűgöző képességeik és viselkedéseik vannak, amelyek egy részére csak a közelmúltban derült fény. Hazánkban nyaranta szinte kizárólag hímekkel találkozhatunk, a nőstények többsége tavasszal ugyanis elvonul, hogy innen 1500-2000 km-re északkeletre adjon életet kölykeinek. Onnan csak nyár végén térnek vissza párosodni, majd telelni. A hímek óriási izgalommal várják az őszi visszatérőket, „nászénekkel” több nőstényt próbálnak magukhoz csábítani háremet alakítva, amit aztán aktívan védelmeznek a többi vőlegénytől.


A rőt koraidenevér a többi hazai denevérfajhoz hasonlóan védett állat.
Amennyiben épületfelújítás vagy fák kivágása során denevérek kerülnek elő, szakemberek segítségét kell kérni.
(Fotó: Bereczky Attila)

Hazánkban a koraidenevérekre a legnagyobb veszélyt a lakóépületek nem körültekintő szigetelése, illetve az odvas fák kivágása jelenti. Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak”.

Kapcsolódó hírek

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.

Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.

Megrendülten tudatjuk, hogy Kállay György a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagja, volt főtitkára és elnöke életének 72. évében rövid betegség után szeptember 26-án váratlanul elhunyt.