A hónap denevére: a szürke hosszúfülű-denevér

A hosszúfülű denevérek rendkívül mókás megjelenésű, más csoportok tagjaival össze nem téveszthető bőregerek. Európában hat, hazánkban kettő, egymáshoz nagyon hasonló fajuk él.

A hosszúfülű-denevéreknek nemcsak óriási, a fejük tetején összenőtt fülkagylóik jellegzetesek, de orrnyílásaik is, melyek felfelé néznek (Fotó: Boldogh S.)

A szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) Európában, leginkább a kontinens nyugati és középső részén fordul elő. Magyarországon is sokfelé, még az alföldi, fátlan területeken is találkozhatunk vele.


A szürke hosszúfülű-denevér hazai elterjedése

Jól alkalmazkodott a lakott területekhez, legnagyobb számban a méretes kertekkel, gyümölcsösökkel rendelkező településeken fordul elő. Nyári szállásai leginkább templomok és egyéb zavartalan épületek padlásain vannak, ahol kisebb kolóniákat hoz létre.


Ez a faj kedveli a lakott településeket (Fotó: Forrásy Cs.)

Teleléskor földalatti búvóhelyekre, főleg sziklahasadékokba, barlangokba és bányákba húzódik, de pincékben is találkozhatunk vele. Hatalmas füleit ilyenkor szárnyai alá hajtja, a felületes szemlélő ezért könnyen más fajnak nézi.


Hidegtűrő, teleléskor szinte mindig a bejáratokhoz közel találni (Fotó: Boldogh S.)

Pilleszerű, könnyed repülése van, de helyben is képes lebegni, így levelek felszínéről, pókhálókból is összeszedi zsákmányát. Nagyon kifinomult a hallása, de táplálékának egy részét látása segítségével szerzi meg.


Szürke hosszúfülű-denevér fülkagylója
Rendkívüli mérete miatt sérülékeny, de nagy hőleadó képességű is, ezért a nyugalomban lévő állat a szárnyai alá rejti (Fotó: Forrásy Cs.)

Helyzete sajnos a legtöbb országban romlik, Angliában például már a kipusztulás szélére sodródott. Állományai idehaza is szemlátomást zsugorodnak, a csökkenés pontos mértéke azonban egyelőre nem ismert. Úgy tűnik, hogy különösen érzékeny a rovarirtó és fakezelő szerekre, de a nyári búvóhelyül szolgáló padlások átépítése is komolyan veszélyezteti.


Kolóniai általában kicsik, 20-30 példányból állnak (Fotó: Boldogh S.)

Ha a kezelésében álló épületben szürke hosszúfülű – vagy bármilyen más – denevérek telepedtek meg, és a védett állatokkal kapcsolatban kérdése van vagy segítségre szorul, mindig forduljon szakemberekhez! A denevérek jelenléte nem jelent Önre nézve kockázatot, viszont ezek az állatok rendkívül fontosak a természet egészséges működőképessége szempontjából.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).