A hónap denevére: a vízi denevér

Kistestű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya mindössze 6-12 gramm. Elterjedési területe hatalmas, mely Írországtól egészen Szibéria keleti pereméig, délen Koreáig és Észak-Indiáig húzódik. Skandinávia északi, illetve a Balkán déli részének kivételével Európában általánosan elterjedt.

Repülő vízi denevér. Az alsó ajkon lévő kékesfekete folt a fiatal példányokra jellemző, mely a kor előrehaladtával egyre halványabb lesz és 4-5 éves kor körül teljesen el is tűnik (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban is gyakori faj, a legtöbb előfordulási adata a nagyobb folyók síkvidéki árterületeiről, illetve a középhegységi nászbarlangok környékéről származik.


A vízi denevér magyarországi elterjedése. A faj minden bizonnyal sokkal több helyen előfordul idehaza, de az adatok gyűjtése nem egyszerű. Ez főleg telelőhelyek ellenőrzésével, hálózásokkal, esetleg hanggyűjtéssel történik

Nyári szállásait leginkább fák repedéseiben és odvaiban találjuk, mesterséges objektumokban (pl. hidak, épületek) jóval ritkábban lehet vele találkozni. Bár teleléskor a legtöbb megfigyelés barlangokból és bányákból származik, az állomány egy része faodvakban vészelheti át a téli időszakot. A telelőhelyeken igényelt hőmérséklet 3-8 °C.

Nyáron a nőstények 15-30 példányból álló szülőközösségekbe tömörülnek, a hímek tőlük elkülönülve, általában kisebb csoportokba rendeződnek. Telelni idehaza főleg magányosan vagy két-három fős csoportokban szoktak, de például Lengyelországban ismert 20000 példányból álló telelő közösségük is.


A vízi denevérek nevükhöz méltóan különösen kedvelik a nyíltvizű élőhelyeket, ahol leginkább a vízfelületek felett repkednek, gyakran köröket, nyolcasokat leírva. Ezen kívül erdőkben, parkokban is rendszeresen megfordulnak (Fotó: Forrásy Csaba)

A faj táplálékának nagy részét szúnyogok és árvaszúnyogok teszik ki, melyek aránya külföldi vizsgálatok alapján akár 96% is lehet. A vízi denevérek nagyon hatékony rovar-, különösen szúnyogpusztítók. Egy példány 3,6-4,9 g rovart fogyaszt el éjszakánként, a vemhes nőstények pedig ennek akár a dupláját is. Mivel egy szúnyog átlagos tömege 2,5x10-6 kg, így ez naponta 1500-2500 darab szúnyogot jelent vízi denevérenként.


A vízi denevér testméretéhez képest nagy lábával könnyen és hatékonyan halássza ki a vízfelszínen lévő rovarokat, melyek megfogásában farokvitorlája is segíti. Igazi érdekesség, hogy ezzel a vadászati módszerrel olykor a felszín közelében úszó apró halakból is képes zsákmányolni (Fotó: Estók Péter)

A faj nyári csoportjai augusztusban felbomlanak, és az állatok akár több száz kilométerre lévő nászbarlangokhoz vonulnak. Itt történik a párzás, melynek legaktívabb része novemberig is eltarthat.

A vízi denevérek fejlődése különösen gyors, a fiatalok 3 hetes korukban már képesek repülni, és 9-10 hetesen elérik a felnőttek méreteit is. Többségük az első évben már ivarérett, így ősszel párzanak is. Ezek fényében nagyon érdekes élethosszuk, az egyedek születéskor várható élettartama ugyanis 20 év körüli, a legidősebb természetben megfigyelt példány pedig 28 éves volt.


Belterületek vízfolyásai mentén is gyakran előfordulhatnak vízi denevérek, itt különösen hálásak lehetünk nekik a szúnyogok hatékony és vegyszermentes gyérítéséért
(Fotó: Boldogh S.A.)

Kérjük, ha bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémájuk van, minden esetben kérjenek segítséget, egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez.

Kapcsolódó hírek

A Békés megyei város kertbarát köre ünnepség keretében adta át a fecskefészek-falat. A Kondorosi Kertbarát Kör lelkes tagjai évek óta foglalkoznak a molnár- és füsti fecskék megtelepítésével, a fészekanyag beszerzési helyéül szolgáló sarazóhelyeket létesítenek, mesterséges fészekalapokat gyártanak különféle anyagokból. 

Madárbarát település pályázat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pályázatot hirdet települések részére Madárbarát település mintaprojekt kialakítására. A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak amelyek lépéseket kívánnak tenni az ember és a természet összhangjának újbóli megteremtésére és amelyek közterületein, intézményeiben még nincsenek madárvédelmi eszközök kihelyezve (ódúk,...

zöldes gyöngyházlepke (fotó: Faragó Ádám)

Május 5-én, a Jókai-kertben előkészítettük az MME legújabb szakosztályának létrehozásához szükséges feltételeket. A Lepkevédelmi Szakosztály megalakulásának kezdeményezői között a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület tagjai, nemzeti park igazgatóságok munkatársai, muzeológusok, civil lepkészek, madarászok, lepkészettel most ismerkedők is megtalálhatóak.