A hónap denevérfaja: a kereknyergű patkósdenevér

Lezárult az eddig ismert egyetlen jelentős kereknyergű patkósdenevér telelőállomány felmérése Magyarországon. Ez egyben a Kárpát-medence legnagyobb ismert állománya is. E melegkedvelő faj elterjedési területének északi széle a szlovák-magyar határral megosztott Gömör-Tornai-karszt. Az állatok a Baradla-Domica-barlangrendszer egy félreeső helyén telelnek évtizedek óta.

Telelő kereknyergű patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor András)

A 25,8 km-es Baradla-Domica-barlangrendszer 5 km-es szakasza Szlovákia területén található, 20,5 km pedig Magyarországon - ez közismert nevén a Baradla-barlang. Míg korábban a Gömör-Tornai állomány fele a magyar, másik fele a szlovák oldalon telelt, az utóbbi években a többség a magyar oldalon alszik. A két oldal összehangolt számolása a korábbi években közel 5000 példányt eredményezett, most a hazai oldalon 3862 állatot sikerült megszámolni. Bízunk benne, hogy az állomány többi része most a Domicában van.


A faj jelenlegi előfordulásai a Kárpát-medencében

A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) szinte kizárólag tágas, de viszonylag meleg karszt üregrendszerekben fordul elő, nagyon ritkán találkozhatunk vele felhagyott bányavágatban vagy épületekben is. Hazánkban kevesebb mint 10 szaporodó kolóniája ismert, a teljes hazai állomány nem éri el a tízezer példányt.

Szokásait illetően általában alacsonyan, a lombkoronaszint, illetve a cserjeszint felett vadászik, ahol éjszakai lepkéket, szúnyogokat, kisebb bogarakat zsákmányol. Napnyugtát követően szinte azonnal kirepül, de hazánkban - feltehetően ügyes röpte miatt - még egyetlen példány maradványai sem kerültek elő bagolyköpetből. A telelő kereknyergű patkósdenevér jellegzetessége, hogy szárnya egyáltalán nem, vagy csak részben borítja be a testét. Téli álma a többi hazai patkósdenevér fajtól eltérően rendkívül felszínes, már egy kisebb zavarásra (pl. rövid megvilágítás) is nagyon rövid időn belül mozgolódni kezd.


Kereknyergű patkósdenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetvédelmi státusza sok szempontból kedvezőtlen. A hazai állomány néhány népes kolóniában összpontosul, amelyek zavarásra igen érzékenyek, ugyanakkor éppen a komoly turisztikai terheléssel bíró nagy barlangokban élnek. A kevés gyűrűzési adat arról tanúskodik, hogy ezeknek az állatoknak viszonylag kicsi a teljes mozgáskörzete, így a faj fokozottan ki van téve az állományok elszigetelődésével járó veszélyeknek is. A kereknyergű patkósdevenér fokozottan védett, ennek ellenére hazai állománya aggasztóan lecsökkent az elmúlt évtizedekben.
 

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).