A hónap denevérfaja: a kereknyergű patkósdenevér

Lezárult az eddig ismert egyetlen jelentős kereknyergű patkósdenevér telelőállomány felmérése Magyarországon. Ez egyben a Kárpát-medence legnagyobb ismert állománya is. E melegkedvelő faj elterjedési területének északi széle a szlovák-magyar határral megosztott Gömör-Tornai-karszt. Az állatok a Baradla-Domica-barlangrendszer egy félreeső helyén telelnek évtizedek óta.

Telelő kereknyergű patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor András)

A 25,8 km-es Baradla-Domica-barlangrendszer 5 km-es szakasza Szlovákia területén található, 20,5 km pedig Magyarországon - ez közismert nevén a Baradla-barlang. Míg korábban a Gömör-Tornai állomány fele a magyar, másik fele a szlovák oldalon telelt, az utóbbi években a többség a magyar oldalon alszik. A két oldal összehangolt számolása a korábbi években közel 5000 példányt eredményezett, most a hazai oldalon 3862 állatot sikerült megszámolni. Bízunk benne, hogy az állomány többi része most a Domicában van.


A faj ismert állományai a Kárpát-medencében

A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) szinte kizárólag tágas, de viszonylag meleg karszt üregrendszerekben fordul elő, nagyon ritkán találkozhatunk vele felhagyott bányavágatban vagy épületekben is. Hazánkban kevesebb mint 10 szaporodó kolóniája ismert, a teljes hazai állomány nem éri el a tízezer példányt.

Szokásait illetően általában alacsonyan, a lombkoronaszint, illetve a cserjeszint felett vadászik, ahol éjszakai lepkéket, szúnyogokat, kisebb bogarakat zsákmányol. Napnyugtát követően szinte azonnal kirepül, de hazánkban - feltehetően ügyes röpte miatt - még egyetlen példány maradványai sem kerültek elő bagolyköpetből. A telelő kereknyergű patkósdenevér jellegzetessége, hogy szárnya egyáltalán nem, vagy csak részben borítja be a testét. Téli álma a többi hazai patkósdenevér fajtól eltérően rendkívül felszínes, már egy kisebb zavarásra (pl. rövid megvilágítás) is nagyon rövid időn belül mozgolódni kezd.


Kereknyergű patkósdenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetvédelmi státusza sok szempontból kedvezőtlen. A hazai állomány néhány népes kolóniában összpontosul, amelyek zavarásra igen érzékenyek, ugyanakkor éppen a komoly turisztikai terheléssel bíró nagy barlangokban élnek. A kevés gyűrűzési adat arról tanúskodik, hogy ezeknek az állatoknak viszonylag kicsi a teljes mozgáskörzete, így a faj fokozottan ki van téve az állományok elszigetelődésével járó veszélyeknek is. A kereknyergű patkósdevenér fokozottan védett, ennek ellenére hazai állománya aggasztóan lecsökkent az elmúlt évtizedekben.
 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...