Idegenhonos teknősök eltávolítása a fővárosi Feneketlen-tóból

A Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetője, a FŐKERT Nonprofit Zrt. felkérte az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában.

Vörösfülű ékszerteknős a fővárosi Gőtés-tóban (Fotó: Halpern Bálint).


Az idegenhonos élőlények szándékos vagy nemtörődöm betelepítése, véletlen behurcolása vagy szökése bizonyítottan jelentős problémákat okozhat nem csak az őshonos élőlények kiszorításával vagy pusztításával, de akár az emberi élet veszélyeztetésével is. Utóbbira példa az amerikai kontinensen kísérleti körülmények közül kiszabadult, majd szaporodni és terjedni kezdő afrikai "gyilkos" méhek számos emberhalált okozó támadása.

 

Kiszorítják az őshonos mocsári teknőst

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is hazai vizeinkben.

A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

 

A begyűjtött teknősök az állatkertbe kerülnek

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására.

A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert Karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek.

 

Milyen problémákat okoznak az idegenhonos fajok?

Az idegenhonos biológiai szervezetek fokozott kockázatot jelentenek a szárazföldi és vízi ökoszisztémára egyaránt. Az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve ugyanis többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. Ennek következtében a behurcolt fajok olyan előnyt élveznek, melynek köszönhetően gyorsan és elképesztő mértékben szaporodhatnak el, folyamatosan újabb és újabb területekre is átterjedhetve. Eközben már a mennyiségük is számos problémát okozhat – az USA-ba behurcolt busák például hatalmas vízfelületeken teszik kockázatossá már a csónakkal közlekedést is.

Ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy ökológiai előnyüket kihasználva közvetlenül pusztítják vagy közvetve kiszorítják az őshonos fajokat. Ez a folyamat ráadásul kezdetben észrevétlenül, a szakemberek elől is rejtve zajlik, és mire az állományrobbanás érzékelhetővé válik, a veszély megfékezése, felszámolása is sokkal nehezebb és nagyságrendekkel drágább lesz.

 

Nemzeti és nemzetközi ellenintézkedések

Az idegenhonos biológiai szervezetek jelentette kockázat olyan jelentős a globalizált világban, hogy a kormányok újabb és újabb szabályozásokat kénytelenek bevezetni. A kérdéssel az Európai Unió 2014-es rendelete is foglalkozik, amit egy 2010-es hazai szabályozás évekkel megelőzött.

A magyar rendeletek egyik legfontosabb intézkedése, hogy tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- vagy növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – ezek listáját a Korm. rendelet. végén található mellékletek tartalmazzák.

Magyarországon jelenleg több teknősfaj és alfaj is szerepel ebben a felsorolásban: aligátorteknős, díszes ékszerteknős, keselyűteknős, vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok), és a listára várhatóan a sárgafülű ékszerteknős is felkerül.

 

A terület kezelőjén sok múlik

A FŐKERT kezdeményzése is jelzi, hogy ebben a küzdelemben milyen jelentős és megkerülhetetlen felelőssége van az érintett terület kezelőjének, hogy megtűri-e az idegenhonos fajok jelenlétét vagy aktívan tesz azért, hogy a jövőben ne okozzanak még nagyobb problémát.

 

Halpern Bálin – Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Öreg tollruhás hamvas rétihéja hím (fotó: Hencz Péter)

Az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport keretein belül a korábbi évekhez hasonlóan  2022-ben is folytatódtak a hamvas rétihéják alaposabb megismerését és védelmét célzó tevékenységeink a Grassland HU projekt vállalásának megfelelően. 2020-ban és 21-ben nyomkövetős madarak viselkedését és fészkelőhelyeik tulajdonságait ismertük meg.