Kanalasgém vonuláskutatás

A Madárgyűrűzési Központ az eddigi tapasztalatok és eredmények segítségével több évre szóló kutatási tervet dolgozott ki a fokozottan védett kanalasgém hazai állományának vonuláskutatására.



Egy éve kapcsolódott be hazánk a Nemzetközi Kanalasgém Munkacsoport (Workinggroup for Spoonbills International - Hollandia) gyűrűzési programjába, amely keretén belül párhuzamosan több országban (Dánia, Hollandia, Horvátország, Irán, Magyarország, Mauritánia, Németország, Románia, Szerbia-Montenegró, Ukrajna) jelölik a kanalasgémeket színes jelölőgyűrűkkel.

A teleszkóppal vagy akár kézi távcsővel is leolvasható kódú színes jelölés a hagyományos madárgyűrűzéshez képest sokkal több hasznos információt szolgáltat a madarak vonulási, költési, lokális mozgási sajátosságairól, anélkül, hogy az egyedet a későbbiekben be kelljen fogni az azonosításhoz. A legtöbb fémgyűrűs megkerülésről csak azért szerezhettünk tudomást, mert a gyűrűs madár tetemét megtalálták, de a pontos körülmények ilyenkor csak ritkán derültek ki. Ezekből az adatokból igen nehéz választ adni a madár vonulásával kapcsolatos kérdésekre. Ezzel szemben a színes gyűrűs leolvasások nem zavarják a madarakat, a megfigyelés helye és ideje a madár tényleges vonulási, mozgási szokásainak egy pillanatát tükrözik. A módszer segítségével akár több megkerülési adat is könnyen felvehető egy-egy madárról, így előbb utóbb kirajzolódik a madár élettörténete (life history), megismerhetjük a költési területét, a táplálkozó helyeit, vonulási szokásait.

2003-ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, összesen három helyen (Kolon-tó, Csaj-tó, Dinnyési Fertő), 74 fiókára került színes gyűrű. Az idei évben a Körös-Maros Nemzeti Park (Biharugrai halastavak), a Hortobágyi Nemzeti Park (Hortobágyi halastavak), a Kiskunsági Nemzeti Park (Csaj-tó, Kolon-tó) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park (Dinnyési Fertő, Rétszilas) illetékességi területein összesen 101 kanalasgém fiókát sikerült meggyűrűzni színes gyűrűvel.

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában jelenleg 144 kanalasgém megkerüléseit tartjuk nyílván, ebből 83 példányt 1908 és 1973 között jelöltek. Sajnos a korai adatok hiányossága (a Madártani Intézet gyűjteményének megsemmisülése) miatt 76 madár megkerülésének a körülményeit teljesen homály fedi. A többi közül egyet sérülten találtak, hatnak pedig már csak a teteme került elő. A Magyarországon 1974 és 2003 között csak fémgyűrűvel megjelölt 567 kanalasgémből 7 példány került meg a későbbiekben. Ebből egy esetben sérülten, 6 esetben már elpusztultan találták meg a madarat. A 2003-ban színes gyűrűvel megjelölt 74 madárból eddig 45 példányt figyeltek meg összesen 127 alkalommal és kettőt találtak meg elpusztulva még a költő területen. A megfigyelések zöme hazai, a kirepülés utáni időszakból, de 5 madarunkat külföldön is észlelték (Horvátország, Németország, Olaszország, Tunézia). Egyik, a Csaj-tavon jelölt kanalasgém gyűrűjét június végén, még a kikelés helyén olvasták le, július végén a horvátországi Kopácsi réten, majd szeptember közepén Németországban figyelték meg a madarat, a Jade-öböl környékén (Északi-tenger). Ez az adat a Magyarországon megjelölt kanalasgém-megkerülések között a legészakabbi.

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában összesen 7 külföldön megjelölt madárról található magyarországi megkerülési információ, amiből 3 madarat Ausztriában jelöltek - csak fémgyűrűvel -, és a megkerülési körülmények sajnos ismeretlenek. Ez idáig négy, külföldön (egy Cseh Köztársaságban, három pedig Szerbiában) jelölt kanalasgém színes gyűrűjét olvasták le hazánkban.

A kanalasgém elterjedési területe meglehetősen diszpergált, a magyarországi állomány stabilnak tekinthető, központi elhelyezkedésű és európai léptékben jelentős. A magyar állomány kb. 1000-1500 párra tehető (az európai állomány kb. 20%-a), amiből a legjelentősebb a hortobágyi állomány több mint 400 költő párral, a csaj-tavi állomány közel 200 párral, és a Dinnyési Fertőn költő kb. 120 pár. Az elsőéves fiatal madarak általában a telelőterületen maradnak az első életévükben, s csak ez után jelennek meg ismét a költőterületen, amit jól mutat az idén májusban Tunéziában megfigyelt két másodéves példány.


A madárgyűrűzési Központban eddig tárolt kanalasgém megkerülések. (ZÖLD: Magyarországon fémgyűrűvel jelölt madár megkerülési helye; PIROS: Magyarországon 2003-ban színes gyűrűvel jelölt madár megfigyelési helye; VILÁGOSZÖLD: Magyarországon megkerült külföldi fémgyűrűs madár gyűrűzési helye; RÓZSASZÍN: Magyarországon megfigyelt, külföldön színes gyűrűvel jelölt madár gyűrűzési helye)

Kérjük, hogy ha kanalasgémet figyelnek meg színes gyűrűvel, próbálják meg leolvasni a gyűrűn lévő kódot és jelezzék a Madárgyűrűzési Központnak! A következő információkra van szükségünk: a megfigyelés helye, dátuma, a gyűrűk színe, elhelyezkedése, a rajtuk olvasható felirat, a megfigyelő neve és elérhetősége.

További információ:
Madárgyűrűzés

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban!

Fotó: Simay Gábor

A VVM felmérések első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 13. és 16. között kell elvégezni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.