Kanalasgém vonuláskutatás

A Madárgyűrűzési Központ az eddigi tapasztalatok és eredmények segítségével több évre szóló kutatási tervet dolgozott ki a fokozottan védett kanalasgém hazai állományának vonuláskutatására.



Egy éve kapcsolódott be hazánk a Nemzetközi Kanalasgém Munkacsoport (Workinggroup for Spoonbills International - Hollandia) gyűrűzési programjába, amely keretén belül párhuzamosan több országban (Dánia, Hollandia, Horvátország, Irán, Magyarország, Mauritánia, Németország, Románia, Szerbia-Montenegró, Ukrajna) jelölik a kanalasgémeket színes jelölőgyűrűkkel.

A teleszkóppal vagy akár kézi távcsővel is leolvasható kódú színes jelölés a hagyományos madárgyűrűzéshez képest sokkal több hasznos információt szolgáltat a madarak vonulási, költési, lokális mozgási sajátosságairól, anélkül, hogy az egyedet a későbbiekben be kelljen fogni az azonosításhoz. A legtöbb fémgyűrűs megkerülésről csak azért szerezhettünk tudomást, mert a gyűrűs madár tetemét megtalálták, de a pontos körülmények ilyenkor csak ritkán derültek ki. Ezekből az adatokból igen nehéz választ adni a madár vonulásával kapcsolatos kérdésekre. Ezzel szemben a színes gyűrűs leolvasások nem zavarják a madarakat, a megfigyelés helye és ideje a madár tényleges vonulási, mozgási szokásainak egy pillanatát tükrözik. A módszer segítségével akár több megkerülési adat is könnyen felvehető egy-egy madárról, így előbb utóbb kirajzolódik a madár élettörténete (life history), megismerhetjük a költési területét, a táplálkozó helyeit, vonulási szokásait.

2003-ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, összesen három helyen (Kolon-tó, Csaj-tó, Dinnyési Fertő), 74 fiókára került színes gyűrű. Az idei évben a Körös-Maros Nemzeti Park (Biharugrai halastavak), a Hortobágyi Nemzeti Park (Hortobágyi halastavak), a Kiskunsági Nemzeti Park (Csaj-tó, Kolon-tó) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park (Dinnyési Fertő, Rétszilas) illetékességi területein összesen 101 kanalasgém fiókát sikerült meggyűrűzni színes gyűrűvel.

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában jelenleg 144 kanalasgém megkerüléseit tartjuk nyílván, ebből 83 példányt 1908 és 1973 között jelöltek. Sajnos a korai adatok hiányossága (a Madártani Intézet gyűjteményének megsemmisülése) miatt 76 madár megkerülésének a körülményeit teljesen homály fedi. A többi közül egyet sérülten találtak, hatnak pedig már csak a teteme került elő. A Magyarországon 1974 és 2003 között csak fémgyűrűvel megjelölt 567 kanalasgémből 7 példány került meg a későbbiekben. Ebből egy esetben sérülten, 6 esetben már elpusztultan találták meg a madarat. A 2003-ban színes gyűrűvel megjelölt 74 madárból eddig 45 példányt figyeltek meg összesen 127 alkalommal és kettőt találtak meg elpusztulva még a költő területen. A megfigyelések zöme hazai, a kirepülés utáni időszakból, de 5 madarunkat külföldön is észlelték (Horvátország, Németország, Olaszország, Tunézia). Egyik, a Csaj-tavon jelölt kanalasgém gyűrűjét június végén, még a kikelés helyén olvasták le, július végén a horvátországi Kopácsi réten, majd szeptember közepén Németországban figyelték meg a madarat, a Jade-öböl környékén (Északi-tenger). Ez az adat a Magyarországon megjelölt kanalasgém-megkerülések között a legészakabbi.

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában összesen 7 külföldön megjelölt madárról található magyarországi megkerülési információ, amiből 3 madarat Ausztriában jelöltek - csak fémgyűrűvel -, és a megkerülési körülmények sajnos ismeretlenek. Ez idáig négy, külföldön (egy Cseh Köztársaságban, három pedig Szerbiában) jelölt kanalasgém színes gyűrűjét olvasták le hazánkban.

A kanalasgém elterjedési területe meglehetősen diszpergált, a magyarországi állomány stabilnak tekinthető, központi elhelyezkedésű és európai léptékben jelentős. A magyar állomány kb. 1000-1500 párra tehető (az európai állomány kb. 20%-a), amiből a legjelentősebb a hortobágyi állomány több mint 400 költő párral, a csaj-tavi állomány közel 200 párral, és a Dinnyési Fertőn költő kb. 120 pár. Az elsőéves fiatal madarak általában a telelőterületen maradnak az első életévükben, s csak ez után jelennek meg ismét a költőterületen, amit jól mutat az idén májusban Tunéziában megfigyelt két másodéves példány.


A madárgyűrűzési Központban eddig tárolt kanalasgém megkerülések. (ZÖLD: Magyarországon fémgyűrűvel jelölt madár megkerülési helye; PIROS: Magyarországon 2003-ban színes gyűrűvel jelölt madár megfigyelési helye; VILÁGOSZÖLD: Magyarországon megkerült külföldi fémgyűrűs madár gyűrűzési helye; RÓZSASZÍN: Magyarországon megfigyelt, külföldön színes gyűrűvel jelölt madár gyűrűzési helye)

Kérjük, hogy ha kanalasgémet figyelnek meg színes gyűrűvel, próbálják meg leolvasni a gyűrűn lévő kódot és jelezzék a Madárgyűrűzési Központnak! A következő információkra van szükségünk: a megfigyelés helye, dátuma, a gyűrűk színe, elhelyezkedése, a rajtuk olvasható felirat, a megfigyelő neve és elérhetősége.

További információ:
Madárgyűrűzés

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – korábban kiadott állásfoglalását megerősítve – ellenzi a tatai Öreg-tó partján megvalósítani tervezett szálloda beruházást. Álláspontunk szerint a beruházás megvalósítása és üzemeltetése aránytalan mértékű zavarást jelent az Öreg-tó különleges madárvilágára – kiemelten az átvonuló vadlúdtömegekre és egyéb vízimadár-fajokra.

A drámai hírekre örökké éhes közönség soraiban futótűzként terjedt egy videó, amin úgy tűnik, hogy egy felnőtt flamingó éppen egy másikat „skalpol” és a lecsurgó vérből táplálják a fiókájukat.

A „Kezdő madarász” képzés után itt a várva várt „Madárbarát kert” képzés. Az érdeklődők a 2 nap alatt megtanulhatják milyen eszközökkel, módszerekkel segíthetik a madarakat. Ne tartson vissza senkit, hogy nincs esetleg kertje, hiszen egy ablakpárkány is lehet madárbarát. A képzés második napján az alkotókészség kerül előtérbe, hiszen odúkat és etetőket készítünk, amit a...