Kerecsensólyom program Mongóliában

A Bonni Egyezmény által életre hívott nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program megvalósításának részeként, az előző években megkezdett munkát folytatva, Bagyura János, Kazi Róbert Prommer Mátyás 2019 június 6-21. közötti időszakban Mongóliában az Altaj-hegységben végzett megfigyeléseket, a mongol kollégákkal közösen.

Altaj expedició (Fotó: Bagyura János)

A munka elsődleges célja a korábban jeladóval felszerelt kerecsenek revírjeinek meglátogatása és a velük kapcsolatos élőhelyhasználati és költésbiológiai adatok gyűjtése volt. Az út egyben jó lehetőség volt a magyarországi ragadozómadár-védelmi tapasztalatok átadására a mongol szakemberek részére. Az Ölgij és Hovd közötti nyugat-mongóliai térségben 1600 km-t tettünk meg, számos élőhelyet keresztülszelve. Félsivatagos területeket, rövidfüvű hegyvidéki sztyeppeket, folyóvölgyeket jártunk be és egy alkalommal közel 3100 méteres magasságban alpesi tundrai élőhelyen extrém körülmények között - szakadó hóesésben -  is lehetőségünk volt madártani megfigyeléseket végezni. Az út során újabb információkat szereztünk a kerecsensólyom állomány aktuális helyzetéről, valamint az állományt érintő veszélyeztető tényezőkről is. Az eredményeket a feldolgozás után tudományos cikkekben, valamint nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő médiumokban tesszük közzé.


Az expedició résztvevői: Bagyura János, Prommer Mátyás, Kazi Róbert.


A megfigyelt madarak egy része.


Terepviszonyok.

Út nélkül úton.

Tábor.

Táplálékállat.

 

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...