Herptábor a kórokozók árnyékában

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ban is megrendezte a 10-18 év közötti gyerekeknek szóló herpetológiai táborát, a Herptábort.

Erdei kétéltűek keresése a patak mentén. A gyepi béka gyakran került szem elé.

Bár a programot már februárban meghirdettük, a COVID-járvány közbeszólt, és június elejéig kellett várnunk a zöld jelzésre, hogy a tábort megtarthatjuk. Szerencsére, a jelentkezők többsége nem riadt vissza a járványhelyzettől, és így a 30 helyből egyetlen egy sem maradt betöltetlen. A helyszín a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a börzsönyi Királyrét volt, ahol már egyszer sikeresen bonyolítottunk le tábort. Szállásként a DINPI látogatóközpontja, a Hiúz Ház szolgált. Az idei év is nagyon jól alakult, a Medárd-napi esők egyetlen percre sem szegték a táborozók kedvét, és az enyhe csapadékos idő békák, szalamandrák, gyíkok és siklók sokaságát csalta elő.

A barnavarangy-fogásnak kedvezett a csapadékos idő.

A barnavarangy-fogásnak kedvezett a csapadékos idő.

Az egy hét alatt különös figyelmet kellett szentelnünk a kórokozókkal szembeni védekezésnek. Az utazás során maszkot viseltünk, mindenki hordott magánál kézfertőtlenítőt, amelyet étkezés előtt és után használtunk. Valamelyest sikerült fenntartanunk a szükséges személyes távolságot is, bár ez 30 gyerek mellett nem mindig sikerült tökéletesen. Szerencsére a programok többsége kültéri volt, ami csökkentette a fertőzésveszélyt, illetve többnyire el voltunk zárva a külvilágtól, így kívülről jövő fertőződésre sem volt sok esélyünk. Ugyancsak oda kellett figyelnünk a kétéltűek, különösen a szalamandrák védelmére. Mivel Európában két gombabetegség is pusztítja a kétéltűeket, a táborozók eleve alaposan kimosott ruházattal és letisztított felszereléssel érkeztek. Lábbelieiket az első napokban többször is fertőtlenítettük a kitridgombák ellen igazoltan hatásos Virkonnal. Nagyon reméljük, hogy mindezen intézkedésekkel elkerültük a kórokozók terjedését.

A cipők fertőtlenítése a kétéltűeket pusztító kitridgomba terjedésének megakadályozását szolgálta.

A cipők fertőtlenítése a kétéltűeket pusztító kitridgomba terjedésének megakadályozását szolgálta.

A tábor pedagógiai módszerét évek óta fejlesztjük. Elsődleges célunk, hogy az ismeretek jelentős részéért a résztvevők dolgozzanak meg. Sokszor csak korlátozott mennyiségű infót adtunk át egy-egy állatról, amiket le kellett jegyzetelniük, a többit csapatmunkában ki kellett következtetniük, illetve a táborban létrehozott szakkönyvekből álló könyvtárban kellett megszerezniük. A 30 gyereket 6 csapatra osztottunk, élükön egy-egy rangidős csapatkapitánnyal. Mindegyik csapat nevet választott magának, némelyikük egészen nehezen kimondhatót: Acélsiklók, Binomiális Nómenklatúrák, Lomha Gyíkok, Siklóskacok, Supaki Amőbák, Zöld Levelibékák. A csapatok pontokért versenyeztek egymással. Nem csak jól összerakott előadásokért, vagy különleges kígyófogásért, hanem takarításért, mosogatásért és rendrakásért is lehetett pontokat szerezni. Természetesen a pontok alapul szolgáltak az utolsó napon megrendezett tudásfelmérő vetélkedőhöz, amely részben hazárdjátékra is épült, és az összeset el lehetett veszteni: a kérdések előtt minden csapatnak fel kellett tennie a pontjainak egy részét. Ha jól válaszolt, annyi pontot kapott pluszban, amennyit feltett, ha nem, a feltett pontjait elvesztette. Nagy felemelkedések és nagy bukások után végül az Acélsiklók nyertek, de ami a legfontosabb: a csapatok hihetetlen mély herpetológiai tudásról adtak tanúbizonyságot.

Ízelítő a tábor során készült műremekekből.

Minden nap, a reggelit követően, terepen kezdtünk. A megfigyelt állatokról fényképeket készítettünk, felvettük a koordinátáikat, és feltöltöttük őket a herpetofaunánkat természetvédelmi céllal térképező oldalra, a Herptérképre. Minden adatot eljuttatunk a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak is. Nagyon sok fajt figyeltünk meg: foltos szalamandrát, erdei és gyepi békát, barna és zöld varangyot, fali, fürge és zöld gyíkot, kékpettyes lábatlangyíkot, rézsiklót, vízisiklót, koclás és erdei siklót valamint mocsári teknőst.

Esti teknősfogás. Herptérképre felkerült.

Esti teknősfogás. Herptérképre felkerült!

Hosszú fogás. Erdei sikló.

Hosszú fogás. Erdei sikló.

A délutánok folyamán a táborvezetők mentorálásával csoportos foglalkozások keretében a csapatok megismerkedhettek a kétéltűek és höllők biológiájával, az év hüllőjével, a természettudományi gyűjtemények szerepével, a mérgeskígyók jelentőségével, a hazai farkos kétéltűekkel, köztük a szalamandrával vagy tanulhattak rajzolni és linometszetet készíteni „herp-art” oktatás keretében.

Herp-Art magas fokon.

Herp-Art magas fokon.

Külön köszönettel tartozunk a DINPI dolgozóinak, akik nem, csak hogy minden segítséget megadtak nekünk a táborban, de Potyó Imre a nemzeti park munkatársa is tartott egy nagyon élvezetes előadást fantasztikus természetfotóiból, melyek bővelkedtek rendhagyó békás képekben. Ugyancsak nagyon hálásak vagyunk a királyréti Várhegy Vendéglőnek, amely nagyon jó minőségű háromszori étkezést biztosított számunkra. Nem csak a járványügyi szabályok betartására figyeltek oda maximálisan, de a különleges étrendű gyerekek étkeztetését is tökéletesen megoldották.

Csoportkép.

VI. Herpetológiai Tábor csoportkép.

A lényeg, hogy már csak kevesebb, mint egy év van hátra a következő Herptáborig!

Írta: Babocsay Gergely. Fotók: Babocsay Gergely, Mizsei Edvárd, Péntek Attila László, Rák Gergely, Üveges Bálint

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...