A Cinkotai bányató barna varangyai

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A klímaváltozás egyre jobban kiszárítja a Kárpát-medencét, és az egykori vizes területeket ma száraz gyepek vagy vizet nemigen kedvelő bokrosok foglalják el. Az egykor állandó patakok csak időszakosan csörgedeznek, kiszélesedő, tavacskákat alkotó mederszakaszaik a tavasz végére kiszáradnak. Csak nem rég jött a hír, hogy a Cinkotai bányató is építési törmelék vagy felesleges föld temetőhelyévé fog válni. Bár az egykori sódernyerő „gödör” mesterséges létesítmény, a benne felszínre bukkanó talajvíz fontos szerepet kapott, amikor pótolta a megregulázott Szilas- és Rákos-patak mára teljesen száraz öntésterületeit.


Bányató képe (Fotó: Loós Panna)

Még a XX. század első felében is kétéltű-paradicsom lehetett ez a vidék, amely kánaánnak mai napig vannak hírmondói. Idén a Szilas-patak mentén az első enyhe március végi napon tömegesen indultak meg az erdei békák néhány betonteknő felé, hogy lerakják a petéiket. A Cinkotai-bányatóban több száz barna varangy (Bufo bufo) rakta le petéit. Fontos tudni, hogy a barna varangy az idén év kétéltűjének megválasztott zöld rokonával (Bufo viridis) ellentétben sokkal inkább ragaszkodik tradicionális, állandó vizű peterakó helyeihez. Generációról generációra gyűlnek itt össze a hímek és a nőstények. Sokuk kilométereket gyalogol, hogy elérje a tavat, majd kilométereket gyalogol, amikor szétszélednek, és visszatérnek oda, ahonnan jöttek. De nem csak ők, akiknek létfontosságú a tó. Vöröshasú unkák (Bombina bombina) is élnek benne. Állandó vízi életmódjuk miatt ők sem igen tudnak máshová menni. A lényeg tehát, hogy a környék e két békapopulációja ettől a tótól függ. Nem a pataktól, mert abban nem tudnak szaporodni, hiszen vize beszorítva a szűk mederbe, gyorsan szalad le, lehetetlenné téve, hogy az unkák vagy a varangyok ebihalai megmaradjanak benne.

Vöröshasú unka (Fotó: Tóth Gergely)

Barna varangyok (Fotó: Babocsay Gergely)

A Cinkotai bányató tehát kulcsfontosságú hely a környéken élő kétéltűek populációinak, és különösen a hazánkban egyre fogyatkozó barna varangynak. De számos más vízhez köthető rovar, hüllő és madár is él a tó körül. Azt javasoljuk tehát, hogy a felesleges törmeléknek más helyet (ne természetes és különösen ne vizes élőhelyet) találjanak a környék beruházói.

 

Írta: Babocsay Gergely

Elnök,  MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.