Viperák, meggyes piskóta és húsos bejgli az MME KHVSZ karácsonyi összejövetelén

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.

 

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

A már bevett forgatókönyv szerint Babocsay Gergely beszámolt a szakosztály egész évi munkájáról, Vörös Judit pedig a Herptérkép legújabb eredményeit ismertette. Az éves beszámoló tartalmasnak bizonyult: sikeres Herptábort, gyíkos vándorkiállítást, elevenszülő-gyíkos kirándulásokat, rajzversenyt, fajmonitorozó programokat, Jane Goodall tanösvényavatót tudhatunk magunk mögött (a Szakosztály 2018-as tevékenységének beszámolója januárban olvasható lesz a honlapon khvsz.mme.hu). A jövő évre előre tekintve kihirdettük 2019 kétéltűjét, a foltos szalamandrát is.

A hazai kétéltűek és hüllők térképezését szolgáló Herptérkép idei terméséről szóló beszámoló is sok rekordról adott hírt: új feltöltőkről, rengeteg új képes észlelésről, és sok-sok szép kétéltűekről és hüllőkről készült képről, amelyeket idén is bögrékkel, kitűzőkkel és pólókkal jutalmaztunk.

Dr. Kókay Károly töltötte fel a legtöbb adatot 2018-ban (162), míg a legtöbb fényképes adatot (125) Pintér Zsolt szolgáltatta.

A legszebb fénykép kategóriában Bancsik Barnabás 1. (kockás sikló), Orosz József 2. (kockás siklók) és Wenner Bálint 3. (erdei sikló) nyert díjat.

Legérdekesebb képpel illusztrált adatot Szijártó Zoltán küldte be (zöld gyík), de Medveházi Zsuzsanna (alpesi szalamandrák) és Szilágyi Alice (vízisikló erdei békát fogyaszt) fotóit is díjaztuk. A díjazottakkal együtt az 50 legizgalmasabb képet erre a linkre vagy a képre kattintva lehet megtekinteni.

A legszebb kép kategóriában első díjat nyert kép Bancsik Barnabástól

Az ülést záró előadást idén Halpern Bálint tartotta, aki érdekes személyes tapasztalatait osztotta meg az európai viperák élőhelyeiről és természetvédelméről. Az összejövetel ezt követően, a hagyományokhoz híven kötetlen csevegésbe és evés-ivásba ment át. A batyus partira mindenki kitett magáért: volt házi kőrözött, káposztás és húsos bejgli, kókuszgolyó, házi májkrém, meggyes piskóta, így éhen senki nem maradt.

A programot hagyományosan két vezetett túra zárta: az egyik a Varázshegybe, a másik a Mérgesházba. A vezetett túrán sok mindent hallhattunk az aldabrai óriásteknősök étrendjéről, az állatkerti komodói varánusz púpjáról, a sziréngőték ifjúságának hormonális okairól, és egy kis demonstrációt is megtekinthettünk a matamata vákuumtorkának erejéről.

A találkozónak volt azonban egy fontos üzenete: 2019-ben még több önkéntesi segítségre lesz szükségünk, ha érdemben szeretnénk tenni a kígyókért, békákért, gyíkokért és szalamandrákért.

 

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).