Viperák, meggyes piskóta és húsos bejgli az MME KHVSZ karácsonyi összejövetelén

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.

 

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

A már bevett forgatókönyv szerint Babocsay Gergely beszámolt a szakosztály egész évi munkájáról, Vörös Judit pedig a Herptérkép legújabb eredményeit ismertette. Az éves beszámoló tartalmasnak bizonyult: sikeres Herptábort, gyíkos vándorkiállítást, elevenszülő-gyíkos kirándulásokat, rajzversenyt, fajmonitorozó programokat, Jane Goodall tanösvényavatót tudhatunk magunk mögött (a Szakosztály 2018-as tevékenységének beszámolója januárban olvasható lesz a honlapon khvsz.mme.hu). A jövő évre előre tekintve kihirdettük 2019 kétéltűjét, a foltos szalamandrát is.

A hazai kétéltűek és hüllők térképezését szolgáló Herptérkép idei terméséről szóló beszámoló is sok rekordról adott hírt: új feltöltőkről, rengeteg új képes észlelésről, és sok-sok szép kétéltűekről és hüllőkről készült képről, amelyeket idén is bögrékkel, kitűzőkkel és pólókkal jutalmaztunk.

Dr. Kókay Károly töltötte fel a legtöbb adatot 2018-ban (162), míg a legtöbb fényképes adatot (125) Pintér Zsolt szolgáltatta.

A legszebb fénykép kategóriában Bancsik Barnabás 1. (kockás sikló), Orosz József 2. (kockás siklók) és Wenner Bálint 3. (erdei sikló) nyert díjat.

Legérdekesebb képpel illusztrált adatot Szijártó Zoltán küldte be (zöld gyík), de Medveházi Zsuzsanna (alpesi szalamandrák) és Szilágyi Alice (vízisikló erdei békát fogyaszt) fotóit is díjaztuk. A díjazottakkal együtt az 50 legizgalmasabb képet erre a linkre vagy a képre kattintva lehet megtekinteni.

A legszebb kép kategóriában első díjat nyert kép Bancsik Barnabástól

Az ülést záró előadást idén Halpern Bálint tartotta, aki érdekes személyes tapasztalatait osztotta meg az európai viperák élőhelyeiről és természetvédelméről. Az összejövetel ezt követően, a hagyományokhoz híven kötetlen csevegésbe és evés-ivásba ment át. A batyus partira mindenki kitett magáért: volt házi kőrözött, káposztás és húsos bejgli, kókuszgolyó, házi májkrém, meggyes piskóta, így éhen senki nem maradt.

A programot hagyományosan két vezetett túra zárta: az egyik a Varázshegybe, a másik a Mérgesházba. A vezetett túrán sok mindent hallhattunk az aldabrai óriásteknősök étrendjéről, az állatkerti komodói varánusz púpjáról, a sziréngőték ifjúságának hormonális okairól, és egy kis demonstrációt is megtekinthettünk a matamata vákuumtorkának erejéről.

A találkozónak volt azonban egy fontos üzenete: 2019-ben még több önkéntesi segítségre lesz szükségünk, ha érdemben szeretnénk tenni a kígyókért, békákért, gyíkokért és szalamandrákért.

 

Kapcsolódó hírek

Hím cigánycsuk (Fotó: Panyik Norbert)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) rajzpályázatot hirdet „Mezők éber őre, a cigánycsuk” címmel óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban.

A 2021. év fajai (Fotók: MME archívum, Vadonleső, MHT, MMT, OEE)

Összegyűjtöttük a 2021. év megválasztott élőlényeit: madár, kétéltű, emlős, rovar, hal, gomba, fa, vadvirág.

Fecskefészkek engedélyezett eltávolítása, fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele és lombfakadás előtti fakivágás – a települések három leggyakoribb, évről évre ismétlődő természetvédelmi problémája (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amik áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.