Ki szelet vet, vihart arat

 

Az elmúlt napok extrém időjárási eseményei – a Malik ciklon pusztítása -  ismét rámutattak arra, hogy a közösség érdeke a mezőgazdasági termelés táji adottságokhoz történő illesztése. Az éghajlatváltozás következményeinek eredményeként egyre gyakrabban kell számítanunk hasonló eseményekre, mégis úgy tűnik, ezek minden alkalommal készületlenül érnek bennünket.

Porvihar. Fotó: idokep.hu

A porvihar az utakon is komoly nehézségeket okozott (Kép forrása: idokep.hu)

A ciklon országszerte jelentős károkat okozott, a vidéki térségekben pedig – korábban csak a baljós tudományos-fantasztikus filmekben vízionált - porviharok kísérték a szokatlan meteorológiai jelenséget. Ezen viharok során a termőföldekről elsodort talajszemcsék kilóméterekre kerülnek, mely egyszerre okoz gondot a lakosságnak és a gazdálkodóknak. 
 


Az M3-ason kialakult porvihar (Forrás: Telex.hu).
 
Talajvesztés és a madárállományok csökkenése: látszólag nehéz e két folyamat között logikai összefüggést találni. Az okok azonban részben azonosak. A hazai mezőgazdasági termelés során túlzottan hangsúlyos a forgatásos talajművelésre alapozott szántóföldi növénytermesztés. Ennek során a nyílt talajfelszín kitett az időjárás viszontagságainak, így a szélviharok okozta talajvesztésnek is. A felszántott talajjal borított nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák emellett lényegében alkalmatlan élőhelyek a madárállományoknak akár a fészkelés, akár a vonulás és telelés időszakában. 
A mezőgazdasági ökológiai hálózat elemei – a fasorok, a bokorsávok, a mezsgyék, árokpartok, rétek és legelők – jelentősen csökkenthetik a szeles időjárás káros hatásait, kedvező mikroklimatikus hatásuk is régről ismert. Ezen – a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is nélkülözhetetlen – területek kiterjedése azonban sokat csökkent az elmúlt évtizedekben, részben a Közös Agrárpolitika támogatásainak közvetett hatásaként. Több szempontból is időszerű és ésszerű lenne tehát berögzült agrártermelési rendszerünkön változtatni, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a földhasználat-váltási javaslatával kíván szorgalmazni.
 

A képre kattintva nagy méretben is elérhető a térkép (Forrás: MME). 
 
Javaslatunk legfőbb elemei a következők:
  • A környezeti adottságai alapján szántóföldi művelésre alkalmatlan - hozzávetőlegesen 300-400 ezer hektáron - területeken az agrártámogatások alapkövetelményei között szükséges rögzíteni a kedvezőtlen technológiák korlátozását (pl. forgatásos talajművelést művelést, vagy bizonyos kockázatosan termeszthető növénykultúrák vetését)
  • Földhasználatváltási célterületeket kell meghatározni, ahol minden lehetséges eszközzel segíteni kell a gazdálkodókat a környezeti szempontból kedvező mezőgazdasági művelésre történő átállásra (pl. a szántóföldek gyepesítésére, vagy vízvisszatartásra). Ezen eszközök közé sorolandók a Közös Agrárpolitika különböző támogatási elemei (hosszú távú – legalább 10 éves - agrár-környezetvédelmi kifizetések, agro-ökológiai alapprogram támogatásai, nem termelő beruházások) és a kompetens zöld szaktanácsadás, mely nem helyezi előbbre a gazdasági versenyképességet a környezeti fenntarthatóságnál. 
  • A földhasználatváltást segítő támogatási összegek kialakítása során a termőföld értékcsökkenését is kompenzálni szükséges. Versenyképessé kell tenni a környezetkímélő földhasználatot a piacorientált termeléshez képest.
  • A földhasználatváltás jogi akadályainak elhárítása és az átállást választó gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése szükséges. Célunk, hogy a szántó és a gyep művelési ágak közötti átmenet gördülékenyebb legyen és ne érje anyagi hátrány azokat a gazdálkodókat, akik a környezeti szempontból kockázatos termelési szerkezetük átalakítását vállalják.
Mindezen célok teljesülése sokoldalú hasznokat tartogat. Könnyíti az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, enyhíti a gazdálkodók környezeti viszonyoknak való kitettségét, kiszámíthatóvá teszi a mezőgazdasági jövedelmi viszonyokat, csökkenti a feleslegesen kijuttatott növényvédőszer- és műtrágya-mennyiséget és helyreállítja a mezőgazdaság ökológiai hálózatát. Ez utóbbi pedig kulcs lehet a mezőgazdasági élőhelyekhez köthető madárfajaink fogyatkozó állományainak megőrzéséhez.
Javaslatunkat eljuttatjuk a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét kidolgozó Agrárminisztérium részére.
 
A javaslat >>IDE<< kattintva elérhető
 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.