Kié lesz a Közös Agrárpolitika 2020 után?

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.

Túzok (Fotó: Motkó Béla)


Az elképzelések közzétételét nagy várakozások övezték a természetvédelmi szervezetek részéről, hiszen az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a természeti sokféleség egész Európára kiterjedő drasztikus hanyatlása elsősorban a mezőgazdasági területek élővilágát érinti. A nyugat-európai tendenciák sajnálatosan hazánkban is egyre jelentősebben érzékelhetők, ahogyan arról korábban hírt adtunk a mezőgazdasági élőhelyek madárfajainak állománya 30 %-kal csökkent az elmúlt 15 évben. A legújabb – sokkoló – mezőgazdasági adatokkal egy németországi kutatás szolgált: az elemzések a repülő rovarok állományának 75 %-ának pusztulását mutatták ki.

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerét kutatók nemzetközi csoportja egy nagy horderejű tanulmányban, több száz vonatkozó tudományos munka áttekintésével vizsgálták az elmúlt hónapokban természetvédelmi szervezetek megbízásából. A tanulmány rámutatott arra, hogy a Közös Agrárpolitika környezetvédelmi intézkedései nem kellően ambiciózusak és hatékonyak, ezért a támogatási rendszer alapvető megváltoztatása szükséges.

Erre hívta fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló társadalmi konzultáció eredménye is, ahol a válaszadók döntő többsége a támogatási rendszertől sokkal jelentősebb környezetvédelmi és a klímaváltozás megelőzése terén tett hozzájárulást várt el.

Ebben a drasztikusan változó mezőgazdasági környezetben joggal várhatnák az EU állampolgárai, hogy a Közös Agrárpolitika hozzájáruljon a természeti sokféleség csökkenésének megállításához. Az EU Bizottság most kiadott közleménye azonban - úgy tűnik - nem érzékeli a helyzet súlyosságát. A közleményben felvázolt 2020 utáni támogatási rendszerben a környezeti kritériumrendszer átdolgozása és a támogatások tagországi rugalmasságának erősítése bizonyosan nem ad garanciát a negatív környezeti trendek megfordítására. Ha a változások nem lesznek kellő súlyúak, akkor a természeti sokféleség további csökkenése várható, amely rövid távon a mezőgazdasági élőhelyek összeomlásához vezethet.

Felmerül tehát a kérdés, vajon tényleg közös-e a „Közös” Agrárpolitika és valóban közcélokat finanszíroz az EU költségvetésének 40 %-át kitevő mezőgazdasági támogatási boríték?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közvetlen területalapú támogatások negatív környezeti hatásainak (pl. erőltetett művelésben tartás, intenzifikáció további növekedése) csökkentését, a zöldítés – és különösen az ökológiai célterületek – szabályozásának erősítését, a Natura 2000 hálózatból eredendő gazdálkodói többlet terhek további kompenzációját és a célzott, valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (pl. Magas Természeti Értékű Területek támogatásai) jelentős kiterjesztését várja a reform végrehajtásától. Meggyőződésünk, hogy a teljes keret legalább 40 %-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyeknek igazolható a környezeti hozadéka, és ezzel párhuzamosan a tovább támogatási módok negatív környezeti hatásait minimalizálni kell, e nélkül a természeti értékek eltűnése a mezőgazdasági területeken elkerülhetetlen lesz.

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...