Kié lesz a Közös Agrárpolitika 2020 után?

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.

Túzok (Fotó: Motkó Béla)


Az elképzelések közzétételét nagy várakozások övezték a természetvédelmi szervezetek részéről, hiszen az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a természeti sokféleség egész Európára kiterjedő drasztikus hanyatlása elsősorban a mezőgazdasági területek élővilágát érinti. A nyugat-európai tendenciák sajnálatosan hazánkban is egyre jelentősebben érzékelhetők, ahogyan arról korábban hírt adtunk a mezőgazdasági élőhelyek madárfajainak állománya 30 %-kal csökkent az elmúlt 15 évben. A legújabb – sokkoló – mezőgazdasági adatokkal egy németországi kutatás szolgált: az elemzések a repülő rovarok állományának 75 %-ának pusztulását mutatták ki.

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerét kutatók nemzetközi csoportja egy nagy horderejű tanulmányban, több száz vonatkozó tudományos munka áttekintésével vizsgálták az elmúlt hónapokban természetvédelmi szervezetek megbízásából. A tanulmány rámutatott arra, hogy a Közös Agrárpolitika környezetvédelmi intézkedései nem kellően ambiciózusak és hatékonyak, ezért a támogatási rendszer alapvető megváltoztatása szükséges.

Erre hívta fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló társadalmi konzultáció eredménye is, ahol a válaszadók döntő többsége a támogatási rendszertől sokkal jelentősebb környezetvédelmi és a klímaváltozás megelőzése terén tett hozzájárulást várt el.

Ebben a drasztikusan változó mezőgazdasági környezetben joggal várhatnák az EU állampolgárai, hogy a Közös Agrárpolitika hozzájáruljon a természeti sokféleség csökkenésének megállításához. Az EU Bizottság most kiadott közleménye azonban - úgy tűnik - nem érzékeli a helyzet súlyosságát. A közleményben felvázolt 2020 utáni támogatási rendszerben a környezeti kritériumrendszer átdolgozása és a támogatások tagországi rugalmasságának erősítése bizonyosan nem ad garanciát a negatív környezeti trendek megfordítására. Ha a változások nem lesznek kellő súlyúak, akkor a természeti sokféleség további csökkenése várható, amely rövid távon a mezőgazdasági élőhelyek összeomlásához vezethet.

Felmerül tehát a kérdés, vajon tényleg közös-e a „Közös” Agrárpolitika és valóban közcélokat finanszíroz az EU költségvetésének 40 %-át kitevő mezőgazdasági támogatási boríték?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közvetlen területalapú támogatások negatív környezeti hatásainak (pl. erőltetett művelésben tartás, intenzifikáció további növekedése) csökkentését, a zöldítés – és különösen az ökológiai célterületek – szabályozásának erősítését, a Natura 2000 hálózatból eredendő gazdálkodói többlet terhek további kompenzációját és a célzott, valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (pl. Magas Természeti Értékű Területek támogatásai) jelentős kiterjesztését várja a reform végrehajtásától. Meggyőződésünk, hogy a teljes keret legalább 40 %-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyeknek igazolható a környezeti hozadéka, és ezzel párhuzamosan a tovább támogatási módok negatív környezeti hatásait minimalizálni kell, e nélkül a természeti értékek eltűnése a mezőgazdasági területeken elkerülhetetlen lesz.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).