Kié lesz a Közös Agrárpolitika 2020 után?

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.

Túzok (Fotó: Motkó Béla)


Az elképzelések közzétételét nagy várakozások övezték a természetvédelmi szervezetek részéről, hiszen az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a természeti sokféleség egész Európára kiterjedő drasztikus hanyatlása elsősorban a mezőgazdasági területek élővilágát érinti. A nyugat-európai tendenciák sajnálatosan hazánkban is egyre jelentősebben érzékelhetők, ahogyan arról korábban hírt adtunk a mezőgazdasági élőhelyek madárfajainak állománya 30 %-kal csökkent az elmúlt 15 évben. A legújabb – sokkoló – mezőgazdasági adatokkal egy németországi kutatás szolgált: az elemzések a repülő rovarok állományának 75 %-ának pusztulását mutatták ki.

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerét kutatók nemzetközi csoportja egy nagy horderejű tanulmányban, több száz vonatkozó tudományos munka áttekintésével vizsgálták az elmúlt hónapokban természetvédelmi szervezetek megbízásából. A tanulmány rámutatott arra, hogy a Közös Agrárpolitika környezetvédelmi intézkedései nem kellően ambiciózusak és hatékonyak, ezért a támogatási rendszer alapvető megváltoztatása szükséges.

Erre hívta fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló társadalmi konzultáció eredménye is, ahol a válaszadók döntő többsége a támogatási rendszertől sokkal jelentősebb környezetvédelmi és a klímaváltozás megelőzése terén tett hozzájárulást várt el.

Ebben a drasztikusan változó mezőgazdasági környezetben joggal várhatnák az EU állampolgárai, hogy a Közös Agrárpolitika hozzájáruljon a természeti sokféleség csökkenésének megállításához. Az EU Bizottság most kiadott közleménye azonban - úgy tűnik - nem érzékeli a helyzet súlyosságát. A közleményben felvázolt 2020 utáni támogatási rendszerben a környezeti kritériumrendszer átdolgozása és a támogatások tagországi rugalmasságának erősítése bizonyosan nem ad garanciát a negatív környezeti trendek megfordítására. Ha a változások nem lesznek kellő súlyúak, akkor a természeti sokféleség további csökkenése várható, amely rövid távon a mezőgazdasági élőhelyek összeomlásához vezethet.

Felmerül tehát a kérdés, vajon tényleg közös-e a „Közös” Agrárpolitika és valóban közcélokat finanszíroz az EU költségvetésének 40 %-át kitevő mezőgazdasági támogatási boríték?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közvetlen területalapú támogatások negatív környezeti hatásainak (pl. erőltetett művelésben tartás, intenzifikáció további növekedése) csökkentését, a zöldítés – és különösen az ökológiai célterületek – szabályozásának erősítését, a Natura 2000 hálózatból eredendő gazdálkodói többlet terhek további kompenzációját és a célzott, valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (pl. Magas Természeti Értékű Területek támogatásai) jelentős kiterjesztését várja a reform végrehajtásától. Meggyőződésünk, hogy a teljes keret legalább 40 %-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyeknek igazolható a környezeti hozadéka, és ezzel párhuzamosan a tovább támogatási módok negatív környezeti hatásait minimalizálni kell, e nélkül a természeti értékek eltűnése a mezőgazdasági területeken elkerülhetetlen lesz.

Kapcsolódó hírek

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!

Tojó fehérhátú fakopáncs

A fehérhátú fakopáncs minden tekintetben a legérdekesebb harkály fajunk. A Harkályvédelmi Szakosztály a faj országos felmérést tűzte ki célul a 2021-22-es években. Az alábbiakban a 2021-es felmérés eredményeit mutatjuk be.