Közönséges késeidenevér

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánk egyik leggyakoribb denevérfaja, mely az ország területén viszonylag egyenletes elterjedést mutat. Búvóhelye nyáron főleg templomok, kastélyok, családi házak padlásán van, de panelépületek réseibe és burkolatok alá is betelepedik. Alkalmanként faodvakba és mesterséges denevérodúkban is előfordul, de az itt lévő állatok általában magányos hímek. Teleléskor nagyon ritkán lehet vele találkozni, mivel többségük épületek és építmények szűk réseiben, illetve sziklahasadékokban telel. Barlangoknál ritkán, akkor is mindig a leghidegebb, bejáratközeli részeken találjuk, a melegebb szakaszokat elkerülik.


A közönséges késeidenevér hazai előfordulása

Röpte lassú, lomha, így főleg nyíltabb mezőgazdasági területeken, legelőkön, gyümölcsösökben vadászik. Települések belterületén, így kertekben, parkokban is gyakran próbál zsákmányt szerezni. Többféle stratégiával vadászik, nem csupán a levegőből, de a talajfelszínről és a növényzetről is összegyűjti nagyobb bogarakból, lepkékből álló táplálékát.


A kései denevér sötétbarna füle és arca nagyon jellegzetes (Fotó: Estók Péter)

A nyugat-európai állományok többsége az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, aminek legfontosabb oka, a szálláshelyként használt épületek felújítása, illetve a faszerkezetek méreganyagokkal történő beitatása lehetett. Sokat rontott a faj helyzetén a táplálkozóterületek intenzifikálása, megszűnése is. A hazai állomány alakulásáról egyelőre nincsenek számszerű eredményeink, de a biodiverzitás-monitorozó rendszer keretében vizsgált szálláshelyek egy részén egyértelmű csökkenést lehet tapasztalni. Mindenesetre elgondolkoztatóak dr. Méhely Lajos mondatai a Magyarország Denevéreinek Monográphiája című munkájában 1900-ból: „ … a síkság alkalmas pontjain, így a budapesti Városligetben és annak környékén tömegesen lép fel s különösen május havában és szeptember második felében valósággal rajzik esténkint.”. Sajnos ez ma már nem így van.


Az egész tetszetős kinézetű közönséges kései denevérek többsége épületekben száll meg, gyakran a tetőgerinc alatti részen bújnak meg, így felmérésük nehéz
(Fotó: Boldogh Sándor András)

Kérjük, ha épületek átépítése során bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémájuk van, minden esetben kérjenek segítséget, illetve egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez!

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 2022-ben 32 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).  A...

A most megjelent „A világ madarainak helyzete” (State of the World’s Birds 2022) című jelentés az eddigi legaggasztóbb képet festi a madarak, és ezzel együtt a Földi élet jövőjét illetően. Az adatok szerint a madárfajok közel felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony. Jelenleg minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott.1