Kudarc és siker a lucernaföldeken

Cikkünkből kiderül, hogy mi az összefüggés a szántók kaszálásának időpontja és egyes madárfajok túlélésének sikere között, és hogy alakul két mentett túzokfióka élete. 

Túzok "óvoda" Dévaványán (Fotó: Králl Attila)

A Felső-Kiskunság egyik Natura 2000 besorolású szántóján május 9-én kezdték lekaszálni a lucernát. A korai kaszálás jó minőségű takarmányt hozhat, ám természetvédelmi szempontból egyáltalán nem szerencsés. Az évelő pillangós takarmánynövények– különösen a több éves, kiöregedő lucernások – más szántóföldi kultúrákhoz képest változatos, gazdag rovarvilágú, kevéssé bolygatott területek, ezért vonzó élőhelyek sok földön fészkelő madárfaj és apróvad számára is. A fészkelési időszakban végzett nagy kiterjedésű kaszálások alkalmával rengeteg madár és más élőlény esik áldozatul, különösen akkor, ha a kaszálást nem madárbarát módon (a tábla belsejétől kifelé haladva, vadriasztó láncot használva) végezték. A hirtelen „csupasszá” váló terület ilyenkor terített asztalt kínál a  varjaknak, ölyveknek, sirályoknak, gólyáknak, és az emlős ragadozóknak is.

A kaszálás ezúttal a területen költő túzokokat sem kímélte. Ennél a fajnál a tojásrakás csúcsa április végére esik, és a 21-26 napos kotlási időszakkal számolva egy május eleji kaszálás túl korai, a tojásos fészekről felzavart madár pedig ritkán tér vissza a fészekhez. Igazolja ezt az a két megsemmisült túzokfészek is, amelyekről a területet kezelők értesítették a Kiskunsági Nemzeti Park kollégáit: mikorra ők a helyszínre értek, a tojók által otthagyott fészkekben a tojásokat a dolmányos varjak már megették.

Szerencsére a következő napon megtalált fészek tojásai még épek voltak, és bár a túzoktyúk még a területen mozgott, a fészekre való visszatérésére a zavarás miatt már nem lehetett számítani. Az előző napi tapasztalatokból okulva ezt a fészekaljat a szakemberek nem hagyták meg a varjaknak, hanem a két tojást beszállították a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Dévaványai Túzokrezervátumba, amelynek elsődleges feladata a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt veszélybe került fészekaljak megmentése.

A több évtizedes tapasztalatnak köszönhetően a tojásban az embriók jól fejlődtek, a fiókák május legvégén és június elején keltek ki. Későbbi azonosításuk és nyomon követhetőségük érdekében ideiglenes gyűrűt kaptak.


A mentett túzokcsibék (Fotó: Belankáné Balog Anikó)

Fotóink is tanúsítják, hogy a csibék jól érzik magukat és szépen fejlődnek a túzokrezervátum „óvodájában” a többi mentett fiókával együtt, hogy röpképességüket elérve kikerülhessenek az ún. repatriáló területre, a kifejlett madarakhoz. Itt egy 400 hektáros bekerített, túzokbarát módon kezelt mezőgazdasági terület áll rendelkezésükre, ahol a madarak, emberi felügyelet alatt, de teljesen szabadon mozognak és önállóan táplálkoznak. A terület a nagyobb emlős ragadozóktól (róka, borz) mentes, így nagyobb eséllyel indulhatnak azok a fiatal egyedek, amelyeknek nem volt lehetőségük szüleik mellett megtanulni a túlélés fortélyait. A táplálékbőség és a ragadozók hiánya miatt a terület a vadon élő túzokok számára is vonzó, így a fogságban nevelt csibék a tél elejére beilleszkednek a vad túzokcsapatokba.


A Natura 2000 hálózattal kapcsolatban további információk: www.natura.2000.hu

 

Ebből a történetből is látszik, hogy a hazai túzokpopuláció védelme érdekében folyamatos természetvédelmi munkára, figyelemre van szükség a faj érzékenysége és a speciális élőhelyi igénye miatt, valamint azért, hogy kiküszöböljük a legfontosabb veszélyeztető tényezőket. A túzok az MME címermadara, nem csoda hát, hogy az MME is részt vesz a 2016 és 2023 között, osztrák-magyar partnerségben megvalósuló LIFE Projektben. A projekt a túzokot érintő rizikó faktorok minimalizálását célozza meg, ami elősegíti a Kárpát-medencei túzokállomány megőrzését és további növekedését.

A projekt bemutatásáról szóló cikkünk itt érhető el: http://www.mme.hu/tuzokvedelem-ujratoltve

Köszönjük az információt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kollégáinak. 

Vásony Petra, Králl Attila, Tóth Péter

 

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.