Lehel, a kerecsen leszerelt

Véget ért Lehel, a kerecsensólyom „küldetése”. Tegnap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai levették a madár hátáról azt a jeladót, ami 2007 óta szolgáltatott adatokat a madár mozgásáról.

Lehel a kerecsen a leszerelés előtt (Fotó:Bagyura János)


Lehel 2007-ben kelt ki a tojásból a Jászságban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkövető eszköz. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett első kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében erősítették Lehelre. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jeladó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel megismerjék a szakemberek a fiatal kerecsenek kóborlási, vonulási szokásait. Ennek ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabbá tehető a faj védelme. Minden madárfaj esetében a kirepülés, és a családalapítás közötti időszak a legveszélyesebb, ilyenkor pusztul el a legtöbb madár. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült a legnagyobb pusztulást a szigeteletlen középfeszültségű vezetékek oszlopain elszenvedett áramütés okozza.


A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)
A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)


Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.


Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)
Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)


A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.


Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)
Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)


Leszerelés (Fotó: Bagyura János)
Jeladó felszerelése 2007-ben (Fotó: Bagyura János)


A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.

A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve  más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.


Kapcsolódó oldalak


Prommer Mátyás








Kapcsolódó hírek

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!

Tojó fehérhátú fakopáncs

A fehérhátú fakopáncs minden tekintetben a legérdekesebb harkály fajunk. A Harkályvédelmi Szakosztály a faj országos felmérést tűzte ki célul a 2021-22-es években. Az alábbiakban a 2021-es felmérés eredményeit mutatjuk be.