Magányos földikutya a Hajdúságból

A Hajdúhadház melletti földikutya kolónia a legnagyobb és az egyik legkorábban ismert Magyarországon, de a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztálya, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak most egy néhány kilométerre fekvő új területen sikerült bizonyítani előfordulását.

 

Földikutya (Fotó: Görföl Tamás)

A zsebkendőnyi élőhely, melyen a túrásokat 2014-ben megtalálták, kb. 10×100 méter nagyságú; egy sertéstelep és egy nádas közé beékelve maradt fenn. A helyszíni vizsgálatkor kiderült, valószínűleg csak egyetlen állat élt túl a területen, mely azonban az eddig Magyarországon fogott legnagyobb példánynak bizonyult. Annak eldöntése érdekében, hogy genetikai állománya milyen mértékben tér el a már ismert földikutya-populációk egyedeitől, szövetminta vételére is sor került.

Az élőhely (Fotó: Görföl Tamás)
Az élőhely

A méretes példány (Fotó: Görföl Tamás)
A méretes példány
(Fotók: Görföl Tamás)

A földikutyák hazánk legritkább emlősei közé tartoznak. A fokozottan védett állatok egész életükben földalatti járataikban élnek, ezért gyakorlatilag teljesen vakok. Magyarországon a legújabb kutatások szerint jelenleg három földikutyafaj (a magyar, az erdélyi és a délvidéki földikutya) fordul elő, melyek egymástól elszigetelt populációkat alkotnak az Alföldön.

Görföl Tamás, Csorba Gábor, Németh Attila, Horváth Tibor

 

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).