A hazánkban előforduló egyetlen költő fajdféle. Állománya erősen csökkenő, az utóbbi évekből alig van megfigyelési adata. A hazai populáció az elterjedési terület peremén található, az alkalmas élőhelyek megszűnése, felaprózódása veszélyezteti. A túlszaporodott vaddisznóállomány feltehetően sok fészekaljat elpusztít. A még meglévő élőhelyein olyan erdőgazdálkodási stratégia kialakítása javasolt, ami figyelembe veszi a császármadár élőhelyigényét is. Rejtőzködő életmódja megnehezíti védelmét, pontos állományadatok, lehatárolt területek, erdőrészletek híján nehéz az érintetteket meggyőzni a megfelelő erdő- és vadgazdálkodás fontosságáról. Állandó madár.

Élőhelye, költése:

Észak- és Kelet-Európában valamint Ázsia jelentős részén fészkel, Közép-Európában a hegyvidéki területeken fordul elő. Magyarországon az Aggteleki-karszton található utolsó állománya, az Északi-középhegység más területein korábban ismert állományai felmorzsolódtak. Különböző erdőtípusokban költhet. Fészkét fa tövében alakítja ki, ez legtöbbször csak egy földbe kapart mélyedés. Fészekalja 8-12. A kotlást a legutolsó tojás lerakása után kezdi. A fészekhagyó fiókák 21-23 nap alatt kelnek ki. A tyúk egyedül neveli a csibéket, s bár kéthetesen már röpképesek, a család őszig együtt marad. Bogyókat, rügyeket, növényi hajtásokat, magvakat eszik, de a rovarok is jelentős szerepet töltenek be táplálkozásában.