Népi elnevezése alapján sokak által ismert énekesmadarunk. A versekben, népdalokban csalogányként említik, mely változatos és sokszínű énekére utal. Költési időszakban szinte egész éjjel hallhatjuk az éneklő hímek messzehangzó dalolását. Territoriális madár, a hímek a folyamatos énekléssel őrzik revírjüket. Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és apró csigákkal táplálkozik, melyeket a talajon kap el. Vonuló, a telet Afrikában tölti.

Európa északi részeinek kivételével az egész kontinensen, valamint Észak-Afrikában fészkel. Hazánkban a dunántúli dombvidéki területeken legsűrűbb az állománya. Kedveli az ártereket, bokros sűrűségeket, de parkokban, temetőkben és kertekben is megtelepszik. Budapesten terjedőben van, egyre több helyen lehet hallani tavaszi énekét a városban. Évente egyszer költ, esetenként pótköltése megfigyelhető. A fészket a tojó építi, miközben a hím énekel. Rendszerint bokrok, vagy egyéb sűrű növényzet takarásába, ritkábban a talajra rakja fészkét. Legtöbbször azonban a talajfelszín fölött, de mindig alacsonyan fészkel. 4-6 tojásán a tojó egyedül kotlik.