Már több mint 5 ezer adatot tartalmaz hazánk kétéltű- és hüllőtérképezési honlapja

Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program egy évvel ezelőtti indulása óta 300 önkéntes már több min 5 ezer adatot szolgáltatott hazánk kétéltű- és hüllő faunájának elterjedéséről. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által indított akció már ilyen rövid idő alatt is számos érdekes információval szolgált mind a gyakoribb, mind a ritkább előfordulású fajok esetében.

Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program logó


A legtöbb adat – 1.010 - a fali gyíkról érkezett, kiderült, hogy remekül alkalmazkodik a városi környezethez. A kétéltűek közül legtöbben kecskebéka megfigyeléseiket töltötték fel a program honlapjára, összesen 438 alkalommal. Az 5 ezredik feltöltés Érdről, a Duna-menti ártéri erdőből érkezett, egy erdei béka „regisztrálásával”.

fali gyík (fotó: Halpern Bálint)
A fali gyíkról 1010 adat érkezett


Új előfordulási helyek váltak ismertté pl. a ritka lábatlan gyík esetében, a kockás siklóról pedig kiderült, hogy bár szórványosan az egész országban előfordulhat, nagyobb állományai a Duna mentén és a Balatonnál találhatók. Reprezentatív képet kaptak a szakemberek többek között a vöröshasú unka, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka elterjedéséről, valamint az idegenhonos vörösfülű ékszerteknősök felbukkanásáról is. A legaktívabb felhasználó 762 adattal gazdagította a programot, a legtöbb feltöltés pedig Budapestről, a Balaton-felvidékről a Bakonyból és az Északi-középhegységből érkezett.

vörösfülű ékszerteknős (fotó: Halpern Bálint)
A vörösfülű ékszerteknős nem őshonos faj


A civil szervezet azzal a céllal indította el a nagyszabású programot, hogy a lakosság és önkéntesek bevonásával egy átfogó adatbázis jöjjön létre. A program számára fejlesztett online felületnek köszönhetően a munkában nem csak a szakemberek, hanem bárki részt vehet, akár kirándulás vagy kertészkedés közben tett megfigyeléseit is megoszthatja másokkal. Az Országos Kétéltű és Hüllő Térképezés honlap (herpterkep.mme.hu) felhasználóbarát felületére – regisztrációt követően – a faj pontos megtalálási helyét, (akár GPS koordinátákkal, akár műholdas térképen bejelölve), az élőhely leírását, az egyedek jellemzőit, és a megfigyelést alátámasztó fotót is fel lehet tölteni. A fajok felismeréséhez segítséget adnak a honlapon található fényképes fajleírások. Az interaktív térképen valós időben láthatóak az utolsó három hónapban feltöltött adatok, melyek fajonként is szűrhetők.

kecskebéka (fotó: Halpern Bálint)
A kecskebéka szintén gyakori faj
(fotók: Halpern Bálint)


Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett, így az adatok hozzájárulnak ezen fontos természeti értékeink hosszútávú védelméhez.


1% az MME támogatására - www.mme.hu
MME 1% rendelkezési nyilatkozat.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!






Vörös Judit, Halpern Bálint, Szász Péter


Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...