Márciusi dobpergés az erdőben

Nemzeti ünnepünk, március 15-e jellemző kísérője a dobpergés, de talán sokan nem is gondolnak arra, hogy az erdő is megpezsdül ilyenkor, és a sok tavaszi hang, a madárének, a méhzümmögés, a böjti szelek susogása mellett a harkályok dobolása is elmaradhatatlan kísérője a Természet „újjászületésének”. 

Nagy fakopáncs (Fotó: Habarics Béla)

De mi is ez a hang, mi célt szolgál és hogyan szólaltatják meg a harkályok a fákat? Az MME Harkályvédelmi Munkacsoportjának rövid összeállításában ezekre a kérdésekre keresünk választ.

Mi tehát a dobolás és miért hangoskodnak így a harkályok?

Először is tisztázzuk, hogy harkályok esetében dobolásnak azt a tevékenységet hívjuk, amikor a madár, rendszerint rendkívül gyors ismétlésben, a csőrét hangkeltés céljából üti a fához – a táplálkozási célú kopácsolás is kelt hangot, de annak üteme jellemzően sokkal lassabb és rendszertelen, hiszen csak a vésési munka kísérője és nem hordoz üzenetet. A doboláshoz ezzel szemben, ha teheti, olyan helyet választ a madár, amely megfelelően rezonáns és lehetőleg messzire hallatszik róla a hang, majd a fajára jellemző módon dobol – a csőrütések ebben az esetben nem alakítják a fa felületét semmilyen számottevő módon. A minél jobb hangkeltés érdekében a településeken élő harkályok akár mesterséges felszíneket, például tetőtéri parabolát is használhatnak.

A dobolással közvetíteni kívánt üzenet lényegében azonos az énekesmadarak énekének tartalmával: segít a párkeresésben, majd a kialakult párok (a hímek és a tojók is dobolnak) ezzel a hanggal jelzik a szomszédoknak, hogy az adott fészkelőterület foglalt, betolakodóknak nincs helye.

Hogyan dobolnak a hazai harkályfajok?

Nem minden harkályfaj dobol rendszeresen, de a legtöbb igen. A dobolás ritmusa és időtartama alapvetően a fajtól függ, de kisebb eltérések azért észlelhetők, amelyek függhetnek például az évszaktól, a madár nemétől, hangulatától stb. Kezdjük a leggyakoribb fajjal, a nagy fakopánccsal (a becslések szerint ebből a fajból több mint kétszer annyi él az országban, mint az összes többiből együttvéve). Dobolása jellegzetesen gyors, rövid pergés: 10-16 leütés alig több, mint fél másodperc alatt (!), az első ütések a legerősebbek. Halgassuk is meg!



Ezen a felvételen az emberi fül számára nehezen követhető sebességgel, de összesen tizenkétszer ütött a fára a madár, amit a hangfelvételből készült ún. oszcillogramon (a hangerő ábrázolása az idő függvényében) akár le is lehet számolni: Jól látszik, hogy az első négy ütés mennyivel erősebb, mint az utána következők.


Nagy fakopáncs és balkáni fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A nagy fakopáncs közeli rokona a balkáni fakopáncs, amely elsősorban a településeken, kertekben, gyümölcsösökben figyelhető meg. Kinézetre is nagyon hasonló az előbbi fajhoz, és bizony a dobolása is csak nagy gyakorlattal különíthető el:

Az oszcillogramon viszont látszik, hogy a dobolás majdnem egy másodpercig tartott (19 ütésből állt), éppen érzékelhetően hosszabb tehát a nagy fakopáncsénál (jellemzően 15-30 között változik), és az ütések erejének lefutása is eltérő, a legerősebb ütések a sorozat közepén vannak.

Ennél sokkal jellegzetesebben doboló, szerencsére már újra gyakori és az ország nagy részén megtalálható madarunk a fekete harkály. Egyenletes ritmusú, hosszan kitartott dobolását géppisztoly-ropogáshoz szokták hasonlítani:


Ez, a fajra jellemzően kb. 2 másodperc hosszúságú hangsor 38 csőrütés eredménye volt! Közülük csak az első jóval erősebb a többinél, és bár az oszcillogramon lassú, fokozatos gyengülés figyelhető meg, ez füllel alig érzékelhető.


Fekete harkály (Fotó: Máté Bence)

A már csak mérete miatt is ritkábban észlelhető, veréb nagyságú kis fakopáncs rendszerint kisebb méretű száraz ágakon dobol, és ez befolyásolja a keletkező hang minőségét is: a hangsor jellemzően szakadozottabb, talán éppen a vékony ág bemozdulásának köszönhetően, és ha a fekete harkály dobolását egy géppisztoly ropogásához hasonlítottuk, akkor ez leginkább egy játékfegyver kerepelésére emlékeztet:


Mindenesetre a dobolás hosszabb, mint a nagy fakopáncsé, 1 és 2 mp közötti időtartamú, 20-30 csőrütésből áll. Az oszcillogramon látszik a hullámzó hangerő is. 

Szintén hosszú időtartamú, de egészen más lefutású munkacsoportunk emblémájának, a fehérhátú fakopáncsnak a dobolása: egy leejtett pingponglabda pattogása ad ki hasonlóan gyorsuló és egyben folyamatosan erejét vesztő hangsort.



Az oszcillogramon jól lekövethető a majdnem 2 másodpercig elnyúló, jelen esetben 30 leütésből álló dobolás hangerejének
kezdeti felerősödése, majd csökkenése.


Fehérhátú fakopáncs. 
Ezzel a fokozottan védett fajjal ma már csak néhány hegyvidéki, sok holt fát tartalmazó, idős erdőben találkozhatunk Magyarországon (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám). 

Hogy áttekintésünk teljes legyen, megemlítjük, hogy a két hazai küllőfaj, a zöld és a hamvas küllő ritkábban dobol, még inkább a hamvas küllőtől lehet ilyet hallani (hasonló a hang a fekete harkályéhoz).


Zöld küllő (fotó: Orbán Zoltán) és hamvas küllő (fotó: Habarics Béla). 


A közép fakopáncs esetében a dobolás megfigyelése ornitológiai kuriózumnak számít. Ezeknél a fajoknál a vokális hangadás helyettesíti a dobolás funkcióit, a közép fakopáncs például tavasszal jellegzetes nyávogó hangot ad (Fotó: Orbán Zoltán)

A nyaktekercs pedig ebben is teljesen különc, nem dobol a szó eredeti értelmében, de az odúján belüli kopogtatás szerepe ugyanaz. Hamarosan ez az egyetlen vonuló harkályfajunk is megérkezik a telelőterületéről, remélhetőleg addigra már egészségügyi kockázat nélkül ki lehet menni a szabadba és nyomába eredhetünk mind a kilenc hazai harkályfajnak!


Nyaktekercs (Fotó: Lukács Katalin Odett). 


Hangfelvételek és szöveg: Schmidt András
MME Harkályvédelmi Munkacsoport

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.