A medvehagyma az amarilliszfélék családjába tartozó hagymás évelő. Fehér, hosszúkás hagymájából két, hosszú nyelű, lándzsa alakú, fényes felületű tőlevelet hoz. Ernyős virágzatában a felfelé álló fehér virágok április végén, május elején nyílnak. Toktermésében sok fekete mag fejlődik. Virágzás után a növény föld feletti részei elszáradnak, a felhalmozott tápanyagból hagymái sarjhagymákat fejlesztenek, így a későbbi években egy tövön belül már számos hagyma helyezkedik el szorosan egymás mellett.

Európa atlanti-szubmediterrán klímájú területein elterjedt, Magyarországon a Dunántúli-középhegység és a Dél-Dunántúl üde bükköseiben, gyertyános-tölgyeseiben fordul elő tömegesen. Leggyakoribb a Mecsek, a Zselic, a Keszthelyi-hegység és a Bakony területén.
Hűvös, párás mikroklímát és laza szerkezetű, morzsalékos, tápanyagban gazdag talajt igényel.

Gyógyító hatása régóta ismert. A népgyógyászatban bélfertőtlenítőként, emésztési zavarok esetén, valamint a szervezet méregtelenítésére használják.
Kutatások igazolják, hogy - a fokhagymához hasonlóan - csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, segít megelőzni az érelmeszesedést. Antibiotikus hatását is kimutatták. Fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin, mely a növény jellegzetes fokhagyma-illatáért is felelős.

Elnevezésének magyarázata az a régi megfigyelés, hogy a téli álomból ébredő medvék nagy mennyiségben fogyasztják, vélhetően vitaminforrásként és emésztésserkentő hatása miatt.

Más népies elnevezései is vannak, mint boszorkányhagyma, vadfokhagyma vagy erdei fokhagyma.

Friss leveleinek konyhai felhasználására számtalan lehetőség van, virága pedig különleges aromájú mézet biztosít. Fogyasztásra a kifejlett, de még friss levelei gyűjthetők a virágzás kezdete előtt. Gyűjtéskor nagyon fontos a növény felépítésének és élőhelyének pontos ismerete, mivel leveleinek hasonlósága miatt  összetéveszthető a súlyos mérgezést okozó májusi gyöngyvirággal vagy az őszi kikericcsel!

Magyarországon jelenleg még nem védett, de  állományainak fennmaradásához fontos a gyűjtés szabályainak betartása (a leveleket ne tépjük ki tövestül, egy tőről csak a levelek egy részét vágjuk le, és lehetőleg ne egymás melletti tövekről gyűjtsünk). Előfordulási helyei gyakran fokozottan védett területek, ahol a gyűjtés külön engedélyhez kötött.

Az ELTE Füvészkertjében is nagy területen zöldell ilyenkor a medvehagyma. Megtalálhatjuk a gyógynövény-gyűjteményben, valamint a magyar flórát bemutató gyűjteményben a középhegységi erdők növényei között.

Kullmann Ágnes
                                                                                                                      ELTE Füvészkert