Megkezdődött a tanösvény táblák kihelyezése

Már jó ideje elkészültek a szalakótavédelmi programunk tanösvény táblái melyek a szegedi Fehér-tó mellett kerülnek kihelyezésre. Sajnos a kihelyezéssel hosszú heteket kellett várnunk, hiszen először a tél végi fagyos talaj, utána pedig a nagy esőzések miatt kialakult belvíz akadályozta a munkálatokat.

A tanösvény egy része a nádasban felszerelt hálóállás mentén lesz kihelyezve.

Szerencsére most már sokat javultak a terepi viszonyok, megközelíthetőek a tábláknak kitűzött helyszínek.


Az egyik tábla a hamarosan megújuló látogatóközpont mellett kerül kihelyezésre.

Vezetett túráink során a látogatók megismerkedhetnek majd a környék különböző élőhelyeinek madár és növényvilágával, a természetbarát gyepgazdálkodás előnyeivel, és megtudhatják milyen veszélyeket rejt az elektromos vezetékhálózat a madarakra.


A kihelyezés betonozással kezdődik. 

A fiatalabb korosztály számára interaktív játékokkal készültünk. Külföldi látogatóink részére pedig elérhető a táblák angol fordítása egy okostelefon segítségével.


Az egyes táblák helyszíne alapos szakmai szempontok alapján lett kiválasztva.

A tanösvény egy része egy úgynevezett vízi tanösvény lesz, mely egy pallósor mentén halad. Ezen a szakaszon megismerkedhetünk a nádas legjellegzetesebb madaraival, okostelefonnal még a hangjukat is meghallgathatjuk. A tanösvény és a hamarosan megújuló látogatóközpont a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködésben valósul meg. 


A táblák kihelyezése a pallósor mentén. (Fotók: Csibrány Balázs).  

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...