Megkezdődött a túzokok násza!

Tavasz van. És bár minden évszaknak megvan a varázsa…de a tavasz az mégis más! Meleggel, élettel, élni akarással, duzzadó rügyekkel, virágokkal, madárdallal, illatokkal telik meg a határ; az élet a folytatást követeli új nemzedékekben.

A dermesztő, komor téli napokra már senki nem akar emlékezni. Tavasz van, zsong a határ. Keleten még a horizont alatt lobog a nap, de a pacsirta éneke már a magasba emelkedik. A dűlőutak mellett lassan virágzik a kökény, és ahogy a kökény kibontja virágait úgy fordulnak habos-fehérbe a magyar Alföld madáróriásai, a túzok kakasok is.

A túzokdürgés titokzatos dolog; ahogy szeptemberi hajnalokon megborzong az ember a bőgő bikát hallgatva, úgy csodálja a szem ezeknek a nagy pusztai madaraknak a nehezen érthető és mérhető alakváltozását. Az bizonyos, hogy akik látták már az alföldi rónák csodáját, soha nem felejtik azt.

 
 A dürgés fázisai
(Fotó: Motkó Béla)


A dürgés során az addig peckesen lépegető kakas egészen döbbenetes alakváltozáson megy keresztül. A dürgő madár alig emlékeztet korábbi önmagára, egész megjelenése kibomlott fehér rózsára emlékeztet, bajusztollai a labdányira felfújt torokzacskó miatt az égnek merednek, nyakának két oldalán kékes sávban előtűnik a nyak bőre. A teljes dürgésbe átfejlődött kakas ezt követően ide-oda, illetve harmad-, negyed fordulatokkal körbe-körbe tipeg, közben kifordított szárnyai fel és alá himbálóznak, a felfújt torokzacskó közelről jól hallható buffanó hangot hallat. A dürgés minden esetben bonyolult szertartás, melynek célja a tojó csalogatása, vizuálisan és akusztikusan megmutatva a hím egyed utódnemzésre való alkalmasságát. A túzokdürgés megfigyelésére legalkalmasabbak a hajnali-kora reggeli és a délutáni-késő délutáni órák, a kakasok ezekben a napszakokban a legaktívabbak.

A kakasok már a tél utolsó hónapjában „átöltöznek”. Nyugalmi ruhájukat felcserélik a nászidőszak díszesebb mentéjére és elfoglalják ősi dürgő-helyeiket. „Tréningező” kakasokat már március elejétől láthatunk, de ekkor még nem történik párzás. Általában március derekán, végén már indul a dürgés főidőszaka, amely eltart április végéig, május elejéig. A párzások többsége is ebben az időszakban történik. Az ivarérett tojók a dürgő kakasokat maguk keresik fel, egyszerű, de a jó rejtőzködést tekintve éppen ideális összeállítású tollruhájukban. A túzokok nem ülnek hosszú lakodalmat. A sikeresen párzott tojók elhagyják a dürgő-helyeket és attól kisebb-nagyobb távolságban megkezdik életük legnehezebb, legveszélyesebb időszakát, a kotlást és majd a fiókanevelést.

Ha Ön is szeretné látni a túzokok fenséges nászát, tartson velünk ökotúráinkon!

Az MME ökotúrái itt érhetőek el.

Fatér Imre


 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

Kapcsolódó hírek

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.