Megmenekültek a partifecskék egy épülő budapesti lakóparkban

Az MME közbenjárására megmenekült 150 pár partifecske és fészekalja egy budapesti lakópark-építkezésen, ahol a házalapnak kiásott partfalakba költöztek be a madarak.


Egy lakossági bejelentés nyomán az MME munkatársai még aznap ellenőrizték a XVII. kerületi építkezés helyszínét, ahol kiderült, hogy a házalapnak kiásott partfalakba valóban beköltöztek a partifecskék. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezért a fészkelési időszak végéig - augusztus 20.-ig - leállíttatta az építkezést. A hivatalos helyszíni szemle során a felügyelőség munkatársai endoszkóppal vizsgálták meg az üregeket, melynek segítségével több mint 150 lakott fészket regisztráltak, egyenként 3-5 tojással. A Magyar Madártani Egyesület felhívja a beruházók és kivitelezők figyelmét arra, hogy az ilyen esetek a falak fóliával történő letakarásával egyszerűen megelőzhetők.

Nehéz helyzetben a partifecske, Európa legkisebb fecskéje

A védett, átlagosan 13 gramm tömegű, Közép-, és Kelet-Afrikában telelő partifecske magyar fészkelő állománya a felére csökkent (~50 ezer pár) 1999 és 2004 között, és további drámai csökkenés következhet be az idén is.

2005-ben a korábbi évekhez képest mintegy 2 héttel később, április legvégén érkeztek meg és kezdték csak meg a fészkelő üregek kiásását az Afrikából leghamarabb visszatért egyedek a Felső-Tisza mentén, ahol e madárfaj legnagyobb állománya fészkel. A Felső-Tisza mentén a Magyar Madártani Egyesület (MME) RIPARIA Kutatócsoportja keretében 1986 óta vizsgáljuk e madárfajt és az ideihez hasonló mértékű késést csak 1991-ben regisztráltunk, amikor a Tisza 560 km hosszú magyar szakaszán fészkelő állomány a felére csökkent az előző évihez képest (35 ezer párról 17 ezer párra).

Korábbi kutatásaink alapján a késés hátterében a rendkívül szeszélyes tavaszi időjárás mellett nagyon valószínű, hogy az afrikai vonulási területeken jelentkező szárazság játssza a legfőbb szerepet. A NASA által az afrikai vonulási területekről készített úgynevezett vegetációs (NDVI) műholdképek az utóbbi évtizedek legjelentősebb szárazságát mutatják idén áprilisban a Szahara déli részén lévő Szahel övezetben. E terület kulcsfontosságú a vonuló madarak tavaszi vonulásában, mert a Szahara átrepülése előtt itt tudnak táplálkozni és zsír formájában felhalmozni a tartalékokat. Az idén az átlagost meghaladó lehet a pusztulás ott a táplálékhiány miatt.

A partifecske hazai állománya számára Tisza folyó magas vízállása további veszélyeket jelent. A hazai állomány harmada/fele fészkel a Tisza magyar szakaszán a folyó szakadópartjaiban lévő telepeken, ahol a folyótól távoli, más telepekhez képest lényegesen eredményesebben tudnak fiókákat nevelni. A Tiszán április közepe óta levonuló árhullámok miatt a felső szakaszon május közepéig a folyó középső és alsó szakaszain akár júniusig sem tudnak fészkelni a madarak, mert a partfalak víz alatt vannak.

Az idén madarak nagy része kényszerül homok-, sóderbányákban, a földmunkák során kialakított partfalakban (árkok, kiásott házalapok, földnyerőhelyek) fészkelni, amely helyeken az emberi figyelmetlenség, nemtörődömség miatt sajnos nem ritka, hogy e védett madarak, fészkeik és fiókái ezrei pusztulnak el emberi beavatkozás hatására (fal lebányászása, földhordás miatti leomlása, zavarása stb.).

Ahhoz, hogy a jelentős pusztulás miatti veszteséget pótolni tudják a partifecskék, sorsdöntő a fészkelő telepek megóvása. Vizsgálataink alapján 100 fészkelő madárból csak 35-40 tér vissza a következő évben az afrikai telelő területről egy átlagos vonulási időszak után, a többi elpusztul! Az idén ez a szám akár 20-25 egyedre is csökkenthet!

Rendkívül fontos, hogy megismerjük azokat a helyeket, ahol partifecske telepek jönnek létre, és figyelmeztessük a terület használóját, hogy azokon a partfalakon ahol fészkelő üregek vannak, védett madarak fészkelnek. Ebben az esetben a falak megszüntetését, a madarak pusztítását, illetve zavarását április 15. és augusztus 20. között a Természetvédelmi Törvény tiltja. Ugyancsak fontos hogy rendszeresen ellenőrizzük a telepek helyzetét, és veszélyeztetés esetén értesítsük a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot. Ha módunkban áll, azokon a biztonságos helyeken, ahol a korábbi években fészkeltek partifecskék, alakítsunk ki nekik minimum 5 méter hosszú, 1.5-2 méter magas függőleges partfalat.


További információ:
Partifecske hírek

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.