2011.06.23

Megszűnés fenyegeti az európai Közös Agrárpolitika második pillérét




Ernyőszervezetünk, a BirdLife Europe információi szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az európai Közös Agrárpolitika (KAP) második pillérének – a vidékfejlesztésnek – a részbeni vagy teljes megszüntetését fontolgatja. Ha erre sor kerül, akkor nem csak a földhasználók - természetvédelmi célokat is szolgáló - agrár-környezetvédelmi kifizetéseinek rendszere omlik össze, de komoly csapás éri természeti tőkénket is.


Mindez azért is érthetetlen, mert az unió környezetvédelmi minisztereinek keddi ülésén közös tanácsi következtetéseket fogadtak el az új biodiverzitás stratégiáról, amelynek egyik kiemelt megvalósítási területe a KAP zöldítése.

A BirdLife információi szerint a Bizottság javaslata az EU büdzsé közlemény tervezetében bukkant fel, amelyet a következő keretköltségvetési (2013-2020) javaslathoz készítettek. „Mindez azt jelentené, hogy az EU meg sem közelíti majd a közelmúltban elfogadott biodiverzitás stratégiában lefektetett célokat és komoly gondok jelentkezhetnek olyan kapcsolódó területeken, mint a vízszennyezés és a talajerózió. A KAP régóta kritikák kereszttüzében van, mert nem hatékony és pazarló. Hihetetlen és hiteltelen lenne, ha a megszorítás éppen a stratégia azon részét érintené, amelyben a közjó és a vidéki népesség megtartása is jelen van.”– véli Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója.

A vidékfejlesztési források csökkentésének nem csak az élő és élettelen környezetünk látná kárát, de kontinensünk legveszélyeztetettebb vidéki közösségei is. A vidékfejlesztési pénzek életbevágóan fontosak azon gazdálkodók számára, akik kis méretű, vagy hátrányos helyzetben lévő területeken próbálnak megélni. Ezek a források nélkülözhetetlenek, hogy például megfeleljenek a higiéniai előírásoknak, fejlesszék termékeik feldolgozottsági szintjét és piacra jutási esélyeit, belépjenek biominősítési rendszerbe, vagy növeljék bevételtermelő képességüket a turizmus és a rekreációs szolgáltatások segítségével.

Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója szerint „a hazai, születőben lévő Nemzeti Vidékstratégia végrehajthatóságát 2013-tól nagymértékben határozza majd meg a Közös Agrárpolitika második pillérének ereje és az általa érvényesülő természetvédelmi, gazdasági és társadalmi célok. Ennek fényében a vidékfejlesztési források pénzügyi eszközeinek erősítésére lenne szükség.”

Az MME – európai partnereivel együtt – kéri az Európai Bizottságot, hogy ne a természetvédelem lássa kárát a költségvetési szigorításnak, sőt teremtsék meg az anyagi hátterét a biodiverzitás stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásának és végezzék el a szükséges reformokat a mezőgazdasági és halászati politikákban.








Nagy Dénes, Szász Péter