Merre járnak a jeladós szalakótáink...

A két jeladós szalakótánk érdekes információkkal szolgál a magyarországi állomány vonulási szokásaival kapcsolatban. 

Jeladós szalakótáink eddig megtett útja.

A www.jeladosmadarak.mme.hu honlapon megtekinthető vonulási térképen jól kirajzolódik, hogy a madarak szeptember első hetében hagyták el Magyarországot és alig egy hét alatt sikeresen átrepülték a Szaharát. Kisebb meglepetésünkre azonban sokkal hosszabb időt töltenek a sivatagot délről körülölelő Száhel-övezetben, mint azt előre gondoltuk. A műholdképen jól látható, hogy a szalakóták ideális környezetet találtak energiatartalékaik feltöltésére. A fákkal tarkított pusztaság a nyár végi esőzések után táplálékban- és búvóhelyekben gazdag életteret kínál. 


"Csele" jelenlegi élettere, fákkal és bokrokkal tarkított szavanna.

A két jelölt madár már egy hónapja Csád és Szudán déli területein tartózkodik. Mivel a hazánkban költő szalakóták vonulását első ízben van szerencsénk nyomon követni, kíváncsian várjuk, hogy vajon madaraink tovább repülnek-e a kutatók által gondolt telelőterületük, Dél-Afrika felé. 


"Pétör" (piros) és "Csele" (sárga) eddig megtett útja.

"Pétör" és "Csele" útvonalát érdemes összehasonlítani egy  2011-2014 között lezajlott spanyol projekt során jelölt jeladós szalakóták útvonalával. Az alábbi térképen jól látható, hogy a spanyol madarak egy csoportja a Szahara nyugati peremén igyekszik átkelni a sivatagon, míg mások értékes időt spórolva egyenesen délnek repülnek. A két csoport Csád környékén egyesül, és innen indul tovább a dél-afrikai telelőterületek felé.   


               A spanyol szalakóták szeptember közepétől másfél hónapot töltenek a száhel övezetben, december elejére érnek le Dél-Afrikába.  

Érdekes, hogy a spanyol szalakóta állomány egyedei is jelentős időt, töltenek a Száhel-övezetben, hisz szeptember közepétől október végéig itt tartózkodnak. (A http://www.migraciondeaves.org/en/ linket követve a jeladós szalakóták kiválasztása után egy animáción követhető a madarak vonulása).  November folyamán a madarak Csád környékéről délnek repülnek, egészen Botswana és Namíbia északi területeire.    


Az Okavango delta vidéke Botswanában remek telelőhely a szalakóták számára (Fotó: David Luck).

A spanyol-, és várhatóan a magyar szalakótákat is jellemző vonulási viselkedés kiváltó oka az, hogy a madarak telelésük során folyamatosan táplálékban gazdag területeket próbálnak találni. A Szaharától délre elterülő Száhel-övezet csapadékos időszaka júliustól szeptemberig tart. Mire a szalakóták elérik Csád környékét, már egy élettel teli zöld szavanna fogadja őket, azonban az október végén beköszöntő száraz évszak közeledtével a madarak tovább indulnak dél felé. Délen, a Kalahári sivatagtól északra fekvő átmeneti övben (így Botswana és Namíbia északi részén) novembertől márciusig tart az esős évszak, így a télnek ezt a szakaszát ismét megfelelő környezetben tölthetik a madarak. Mielőtt áprilisban itt is beköszöntene a száraz évszak, a szalakóták visszaindulnak európai kötlőterületeik felé. 


"Pétör" jeladóval felszerelve.

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...