Mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) dévaványai Túzokvédelmi Állomásán kikelt a tojásból egy parlagisas-fióka május 4-én. A tojást tíz nappal korábban egy elhagyott fészekből mentették ki a nemzeti park munkatársai.

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Horváth Márton)


A nyolcnapos fiókát május 13-án pótszülőkhöz helyezték ki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai a jászsági Sasközpont közelében.

A KMNPI is részt vesz a HELICON parlagisas-védelmi Life+ programban, melynek keretében Dévaványa térségében egy parlagisas-pár fészkét őrizték önkéntesek segítségével. Sajnos a költés nem volt sikeres: az önkéntesek április 24-én jelezték, hogy nem látják a tojót a fészek környékén. A KMNPI munkatársai az előírt várakozási idő után kivették a fészekben lévő két tojást és beszállították azokat a dévaványai Túzokvédelmi Állomásra, ahol rögtön a keltetőbe kerültek. A két tojás közül az egyik „kelésgyengének” bizonyult és elpusztult benne a fióka, a másikból viszont május 4-én egy egészséges fióka bújt ki, aki a „Kelemen” nevet kapta. A Túzokvédelmi Állomáson a korábbi években – az országban egyedülálló módon – már négy parlagisas-fiókát sikerült kikeltetni és felnevelni a szakembereknek.

Pótszülőnek egy olyan jászsági sasfészket választottak ki a szakemberek, ahol feltehetően az egyik madár terméketlensége miatt már több éve nem kelt ki fióka, így egyedüli fiókaként nagy esélye lesz a túlélésre. A fészket itt is önkéntes sasőrök figyelik egészen a fióka júliusi kirepüléséig.

A kihelyezés reggelén „Kelemen” kiváló egészségi állapotban érkezett a Sasközpontba, hála a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek. A madár a sajtó megjelent képviselői előtt alaposan jóllakott, majd ezt követően kiszállították a kiszemelt közeli fészekhez, amihez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa mászott fel. A fészekben a vártnak megfelelően két záptojás volt, amiket a KMNPI tojásvizsgáló berendezésével is megvizsgáltak. Mindkettő halottnak bizonyult; a szülőmadarak több éve tartó terméketlensége miatt valószínűleg nem is volt bennük élő embrió. "Kelement" az egyik tojással együtt tették be a fészekbe, a másik tojást vizsgálati célból elszállították.

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Horváth Márton)
Remélhetőleg az utolsó embertől származó falatok, amik jól jönnek majd a fészekben
töltött első órákban.

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Horváth Márton)
Várakozás ...

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Horváth Márton)
... és kihelyezés a fészekbe.

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Horváth Márton)
Záptojásvizsgálat (Fotók: Horváth Márton).

"Kelemen", a mesterségesen keltetett parlagisas-fióka örökbe adása vadon élő saspárhoz - 2015.május 13. (Fotó: Juhász Tibor)
"Kelemen" immár a fészekben, mellette az egyik visszahelyezett záptojással
(Fotó: Juhász Tibor).

 

Az MME munkatársai azonnal megkezdték a fészek távolról történő őrzését és örömmel tapasztalták, hogy a visszahelyezést követően 15 percen belül a tojó madár beszállt a fészekre és el sem ment azóta onnan. Kicsivel később a hím is meglátogatta az új jövevényt. A látottak alapján „Kelemennek” ugyan akkora esélye van a sikeres felnövekedésre, mintha a keltető helyett a fészekben kelt volna ki a tojásból.

Ilyen nagy kapacitásigényű mentési akciót elsősorban azoknál a fokozottan veszélyeztetett madárfajoknál szokás alkalmazni, melyek állománya olyan alacsonyra csökkent, hogy szinte minden egyed nélkülözhetetlen a faj megmaradása, genetikai változatosságának megőrzése szempontjából.

A módszer talán legmegdöbbentőbb alkalmazási területe az egyes sasfajoknál, Magyarországon a békászó sasnál jelentkező „káinizmus” jelenségének kiküszöbölésére, a fiókák számának megduplázása. A „káinizmus” azt jelenti, hogy a többnyire kétfiókás fészkekben az erősebb fióka elnyomja kisebb testvérét, aki a táplálékhiány következtében hamarosan el is pusztul. A természetvédelmi szakemberek rájöttek arra, hogy ez a „testvérgyilkossági” időszak rövid ideig, mintegy két hétig jellemzi csak a madarakat. Ha erre az időszakra az erősebb fiókát kiveszik a fészekből, mesterségesen nevelik, majd visszateszik a fészekbe, akkor a testvérek már békésen megférnek egymás mellett és egy helyett két fiókát van esélye reptetni a saspárnak.

A mostanihoz hasonló esetek azért is nagyon fontosak, mert ezekből a természetvédelmi szakemberek rengeteget tanulnak a tojások keltetéséről, a fiókák gondozásáról, a visszahelyezés és utánkövetés technikáiról. Az így megszerzett, és a szakirodalmakban megosztott ismeretek nélkülözhetetlenek más, még veszélyeztetettebb fajok globális megmentésében is.

Horváth Márton - Orbán Zoltán
 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.