Ilyen hangok kiadására többek közt képes a sárgarigó, a fekete harkály, a seregély, a szajkó. Az előző kettő "saját" hangként, míg az utóbbiak hangutánzó hangként hallatnak ilyet. A fekete harkálytól csak akkor hallhatjuk, amikor landolt valahol, mert röptében más hangot ad ki. A sárgarigónak két nagyon jellegzetes hangja van: az egyik a "huncut a bíró"-val leírható nagyon szép flóta, míg a másik egy erőteljes, nyávogásszerű hang. 

Azért néha még a macska is nyávoghat a fán (Fotó: Orbán Zoltán). 

Szürkület után újabb madarak csatlakoznak a nyávogókhoz. Az eredi fülesbagoly fiókák élelemkérő hangja csak a nyári időszakban hallható, de a felnőtt macskabaglyok télen-nyáron előszeretettel nyávognak és nyikorognak a legelképesztőbb hangokon. 

Az erdei fülesbagoly fióka élelemkérő hangja. 

A macskabagoly nyávogó hangja. 

Előfordul azonban, hogy "valóban" macskanyávogás érkezik a fa teteje felől. Még ha tökéletes is az alakítás, akkor is gyanakvással éljünk, hiszen a szajkó tökéletesen utánozza a macskák "énekét".

Kincses László, Göcző Gabriella