Miért kellett elpusztulnia a rétisasoknak?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak partján 2003. decemberében haltetemeket és különböző fajú védett és fokozottan védett madarak tetemét találták. Az elhullott állatok között volt 3 rétisas is, melyek eszmei értéke egyenként 1 000 000 Ft, és mindössze 90 fészkelő pár él hazánkban.

Az MME tagjai fedezték fel az elhullott madarakat és a haltetemeket. Az Országos Állategészségügyi Intézetbe 3 rétisas, 6 nagy kócsag, 4 szürkegém és 6 dankasirály tetemét szállították, melyek eszmei értéke csaknem 4 millió forint. A vizsgálatok megerősítették, hogy a madarak mérgezett halak elfogyasztásától pusztultak el. A halak kültakarójából és a madarak gyomrából kimutatták a karbofurán nevű idegmérget, amelyet kereskedelmi forgalomban kapható rovarölő, talajfertőtlenítő és csávázószer készítmények tartalmaznak. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az állatok a méreggel szándékosan bekent haltetemek elfogyasztásától pusztultak el. Ezek után adódik a kérdés, ki és milyen okokból helyezett a tópartra mérgezett halakat?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. Ramsari terület, valamint gazdagítani fogja az európai természetvédelmi területek hálózatát (Natura 2000) is. A tavak tulajdonosa, bérlője és egyben kezelője a TEHAG Kft.

"A nemzeti park minden lehetséges, a hatáskörébe tartozó intézkedést megtett. Kérjük a rendőrséget, az elkövetőket feltétlenül találják meg, majd a bíróság a tett súlyának megfelelően vonja őket felelősségre, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset a területen." - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója.

"Ha a személyi felelősség, azaz a mérgező(k) személye nem felderíthető, akkor felmerül a gazdálkodó felelőssége, hiszen egy állami vállalat területén történt a mérgezés." - tette hozzá Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

"Egy olyan természeti értékekben gazdag területen, mint amilyen a Pacsmagi-halastavak is, nagy felelősséggel jár a gazdálkodás a terület tulajdonosára nézve. Javasoljuk, hogy a természetvédelmi területen tevékenykedő gazdákat kötelezzék szaktanácsadás igénybevételére, valamint természetvédelmi farm-terv készítésére." - fejtette ki Márkus Ferenc.

A madarak ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésének eszköze hosszú távon csak a megfelelő tájékoztatás és környezeti nevelés lehet, amiben az MME helyi csoportja és az általuk működtetett erdei iskola jelentős szerepet vállal. Az MME és a WWF Magyarország célja, hogy a jövőben a hír ne az legyen, hogy a Pacsmagi-halastavaknál rétisasokat mérgeztek meg, hanem hogy a Pacsmagi-halastavaknál egy újabb rétisas pár költött sikeresen!

További információ:
Fajvédelmi tervek | A rétisas | Sajtószoba

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.