Mivel az elmúlt két hétben már a második rekord erősségű hurrikán éri el az Egyesült Államokat, többekben felmerült a kérdés, hogy vajon mi történik a madarakkal hurrikán esetén.

A madárfajok különböző stratégiákat alkalmaznak nagy viharok, mint pl. a hurrikánok esetén is: elhagyják a területet, folyamatosan menekülnek a vihar elől, de az is előfordul, hogy egyenesen belerepülnek abba, vagy esetleg egy védett helyen próbálják átvészelni a viszontagságokat.

A madarak egy része már jóval a vihar megérkezte előtt elrepülhet

Kutatások bizonyítják, hogy a madarak hallanak az infrahang tartományban és érzékenyek a légnyomás változásokra is, ezért már előre érzékelik, ha egy vihar közeleg, főképp, ha az egy hatalmas hurrikán. A vihar útjában lévő madarak a saját életútjuknak megefelelő ismeretek birtokában és az évszaknak megfelelően megváltoztathatják vonulási útvonalukat. Például a fehértorkú verébsármányok (Zonotrichia albicollis) egy hatalmas vihar közeledtével a tavaszi vagy őszi vonulásuk idejét átütemezik. Érdekességként kell említeni, hogy a kutatások szerint a faj előbbre hozza az őszi vonulás időpontját, ha a légnyomás csökken (de a hőmérséklet csökkenése miatt nem), míg a tavaszi vonulásuk időpontját eltolják ha a hőmérséklet csökken (de a légnyomáscsökkenés miatt nem).  

Fehértorkú verébsármány. Őszi vonulását úgy időzíti, 
hogy elkerülje a nagyobb viharokat (Fotó:Cephas/CC BY-SA 3.0)

Sok madár azt választja, hogy átrepül a viharon

Egy kutatási projekt keretében kis pólingokra (Numenius phaeopus) került műholdas jeladó. A jeladók segítségével rendkívül hasznos adatokat kaptunk a madarak viselkedéséről. A „Chinquapin” nevű madár 2011-ben, a vonulása során belerepült az Irene hurrikán veszélyes észak-keleti részébe, ahonnan szerencsésen folytatta útját Kanadából dél-amerikai telelőterülete felé. Ugyanez a madár előző évben a Colin nevű trópusi vihar peremén repült át, egy másik jeladós kis póling azonban elpusztult ugyanebben a viharban.

Kis póling, Észak-Amerika és Eurázsia északi területein költ (Fotó: Mészáros József). 

A viharok mellett azonban más veszélyek is fenyegetik a vonuló madarakat. „Machi” és „Goshen”, két másik jeladós kis póling is átrepült hurrikánokon 2011-ben („Goshen” „Chinquapin”-hoz hasonlóan átrepült az Irene hurrikán peremterületein). Ez a két madár azonban a vihar után leszállt megpihenni a Karib szigetvilág Guadeloupe szigetén, ahol mindkettőt néhány órán belül lelőtték. (Ez sajnos gyakran megtörténik a Guadeloupe szigeten landoló, hurrikánt túlélő madarakkal).

Ugyanebben az évben a „Remény” elnevezésű kis póling belerepült a Gert nevű trópusi viharba Új-Skócia partjainál, Kanadában. Elképesztően erős szembeszélben repült 27 órán keresztül, mindössze 11 km/óra sebességgel haladva. Amikor sikeresen átrepült a vihar középpontján, erős hátszelek miatt hirtelen 145 km/órára nőtt a sebessége, majd újra kiindulási helyének közelében landolt, így a megerőltető repülésnek sajnos nem volt sok haszna. 

Kisebb vonuló madarak csapdába eshetnek a hurrikán belsejében. Ez történt 2016-ban, amikor egy hatalmas csapat kéménysarlósfecske (Chaetura pelagica) került a Matthew hurrikán középpontjába. A madarak akkora csoportban repültek, ami már a radarfelvételen is jól látható.

A zöld folt a hurrikán szemében a kéménysarlósfecskék egy nagy csapata (Videó: WSB-TV)

Kéménysarlósfecske

Ezek a példányok akár több ezer kilométerrel is távolabb kerülhetnek tervezett uticéljuktól - a helyi madarászok nem kis örömére. 

Védett helyet kereső madarak

Sok madár sűrű bokrokban, szélárnyékos helyeken húzza meg magát. Néha meglepő búvóhelyeket találnak, mint például a sérült Cooper-héja (Accipiter cooperii), ami egy taxiban vészelte át a Harvey hurrikánt Houstonban. A héja törött szárnya miatt később madármentőkhöz került.

Harvey, a Cooper-héja taxizik (Videó: William Bruso).

A híres héja jó kezekben van a mentőközpontban (Videó: TWRC Wildilfe Center)

Különböző odúlakó fajok, mint például fakopáncsok és papagájok gyakran faodvakba rejtőznek vihar esetén. Itt biztonságban átvészelhetik a rossz időt, feltéve, hogy az odút nem önti el víz, vagy nem hasad szét a szélben.

Sok madár elpusztul

 A korábban már említett kéménysalósfecske csapat egy része, 727 példány biztosan elpusztult a viharban, de könnyen lehet, hogy több ezer másik egyed is hasonló sorsra jutott. Kanada Québec megyéjében a kéménysarlósfecske állomány drasztikus, mintegy 50%-os csökkenése kizárólag a Vilma hurrikán hatásának tudható be.

A hurrikánok a kihalás szélére is sodorhatnak fajokat. Ez különösen igaz a kisebb szigeteken élő nem vonuló fajokra, vagy melyek eleve kis számban vannak jelen. Az 1989-es Hugo hurrikán levonulta után mindössze 22 Puerto Rico-i amazon papagáj (Amazona vittata) maradt, pedig ezt a fajt már egyébként is veszélyeztette életterének csökkenése és az illegális madárbefogás. A pettyes gezerigót (Toxostoma guttatum) még súlyosabban érintette a 2005-ös Vilma és Emily hurrikán, hiszen a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy fennmaradt-e a faj.

Puerto Rico-i amazon papagáj (Fotó: US Fish and Wildlife Service).

Annak ellenére, hogy nagyon sok madár túléli a hurrikánokat és visszatalál eredeti élőhelyére, gyakran további nehézségekkel szembesülnek.  Életterük annyira megrongálódhat, hogy alkalmatlanná válik a faj számára. A veszélyeztetett kokárdás harkály (Leuconotopicus borealis) élőhelyét képző odvasodó öreg erdő nagy részét megsemmisítette az 1989-es Hugo hurrikán. Ennek következtében 477-ről mindössze 100-ra csökkent a kokárdás harkály kolóniák száma a területen. Ugyanez a hurrikán különböző parti madarak élőhelyét is megrongálta a homokdűnés, tengerparti területeken.

A madarak sokféle módon át tudnak vészelni olyan nagyméretű viharokat, mint egy hurrikán. Azonban az emberi tevékenység tovább fokozza a hurrikánok negatív hatásait, hiszen a természetes élőhelyek pusztulásával, a vadászattal és az illegális madárbefogással tovább csökken a madarak túlélésének esélye. 

 

Eredeti cikk >>ITT<< olvasható