Műholdas nyomkövetővel felszerelt parlagi sast engedtek szabadon

A fiatal parlagi sast a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület szakemberei engedték el hétfőn (december 20-án) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben.


Fotó: Kovács András

A most szabadon engedett madarat idén nyáron Kelet-Szlovákiában fiókaként gyűrűzték meg a helyi természetvédők, majd szeptember elején Szerbiában legyengülve találta meg egy halász. Ezt követően a Belgrádi Biológiai Intézetbe került, majd a hét elején a szlovákiai kollégák átszállították az MME szakembereihez. A madár a fogságban töltött három hónap alatt megfelelő kondícióba került, így a szakemberek az elengedése mellett döntöttek.

A fiatal sas elengedését követően rögtön szárnyra kapott és több száz métert repült. A kutatók azt várják, hogy a következő napokban, hetekben egyre több időt fog a levegőben tölteni, találkozik a területen tartózkodó fajtársaival és felderíti a környék táplálékforrásait.

A madár beilleszkedését az elkövetkező mintegy két évben egy műholdas nyomkövetővel kísérik majd figyelemmel. Az elengedés helyszínéül egy vad sasok által is nagyon kedvelt, táplálékban gazdag területet választottak ki, ahol a madár sorsát az MME szakemberei a hivatásos természetvédelmi őrökkel és a helyi vadászokkal együttműködve követik nyomon.

A jelenleg elengedésre kerülő madár volt a negyedik, amely az MME parlagisas-védelmi LIFE programjának segítségével nyerte vissza szabadságát és a hatodik, amelyet műholdas nyomkövetővel láttak el.


Fotó: Horváth Márton

HÁTTÉR
A parlagi sas (Aquila heliaca) egy világszerte veszélyeztetett nagytermetű ragadozómadár-faj, amely számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt fajként szerepel. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint. A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak és a faj világállománya a XX. század során drasztikusan lecsökkent. A faj elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el, így hazánk és Szlovákia uniós csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 1 párról (Kelet-Ausztria) 120 párra emelkedett. A Magyarországon költő 75 párból álló parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, így megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából. A parlagi sas magyarországi védelmét 1980 óta az MME koordinálja, együttműködve az állami természetvédelmi szervezetekkel. Az Egyesület parlagisas-védelmi programját 2002 és 2005 között az Európai Unió LIFE-Nature természetvédelmi alapja támogatja.

2005 a parlagi sas védelmének éve


További információ:
A parlagi sas | Ragadozómadár-védelem | Parlagisas-védelmi program

Kapcsolódó hírek

Hím cigánycsuk (Fotó: Panyik Norbert)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) rajzpályázatot hirdet „Mezők éber őre, a cigánycsuk” címmel óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban.

A 2021. év fajai (Fotók: MME archívum, Vadonleső, MHT, MMT, OEE)

Összegyűjtöttük a 2021. év megválasztott élőlényeit: madár, kétéltű, emlős, rovar, hal, gomba, fa, vadvirág.

Fecskefészkek engedélyezett eltávolítása, fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele és lombfakadás előtti fakivágás – a települések három leggyakoribb, évről évre ismétlődő természetvédelmi problémája (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amik áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.