Ne féljünk a vadmadaraktól!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország felhívja a figyelmet, hogy a madárinfluenza-járvány terjedésének a vadon élő vízimadarak is csak áldozatai, ne tekintsük őket bűnbaknak. Egyes, nem túl nagy világállományú, egy helyen nagy tömegben telelő vízimadarak, mint a vörösnyakú lúd vagy az indiai lúd akár a kipusztulás szélére is kerülhetnek a betegség miatt. Eddig még soha nem fordult elő, hogy emberek vadmadaraktól fertőződtek volna, erre a zsúfoltan, rossz higiéniai körülmények között tartott házibaromfival való érintkezés során van esély.


Fotó: Molnár Zoltán

A fokozott megbetegítő képességű influenzatörzs (H5N1) okozta járvány vadmadarakban 2005-ig nem fordult elő. Az utóbbi néhány hétben azonban a közép-európai országokban sorra izolálták a vírust, főleg elhullott hattyúkból, de például Görögországban a világszerte veszélyeztetett vörösnyakú lúd egy példánya is elpusztult a fertőzéstől. Tegnapra hazánkban is bizonyítottá vált a H5 vírustörzs megjelenése, bár az N-antigén tipizálására még egy hetet várnunk kell.

A madárinfluenza elsősorban a madarak betegsége, főleg a vadon élő vízimadarakat (hattyúk, ludak, récék, sirályok) és a háziszárnyasokat veszélyezteti. A H5N1 vírustörzs az utóbbi 2 évben számos változáson ment keresztül. Míg korábban a megfertőzött vadmadarak 2-3 napon belül elhullottak a vírustól, mára feltételezhető, hogy egyes fajok hosszabb ideig tünetmentesen hordozhatják a vírust, és terjeszthetik a betegséget. Hasonlót tapasztaltak házikacsákban is a tudósok, aminek következtében a baromfiállományok és a vízimadarak kölcsönösen megfertőzhetik egymást. A vírus ellenállóképessége is változott az évek során, ezért a különféle baromfitrágyával szennyezett szállítóeszközökkel könnyen terjedhet a vírus, akár kontinenseken át.

Az elhullásokban érintett bütykös hattyúk Közép-Európa nagyobb tavain, folyóin töltik a telet, míg a hazánkon átvonuló vízimadarak nagy része jelenleg a Földközi-tenger medencéjében telel. Néhány hét múlva megkezdődik az észak felé tartó vonulás, amikor a szabadban tartott baromfiállományokkal kapcsolatba kerülhetnek. Az Afrikában telelő és március-áprilisban hazaérkező gólyák, fecskék, más énekesmadarak viszont ismereteink szerint nem hordozzák a vírust és ezért veszélytelenek mind az állatokra, mind az emberre. - mondta Halmos Gergő a Madártani Egyesület természetvédelmi igazgatója.

A madárinfluenza néhány éves története során még soha nem fordult elő, hogy emberek vadmadaraktól fertőződtek volna. Az esetek száma is egyértelműen azt mutatja, hogy a madárról emberre történő tömeges terjedés nem fordul elő. Így miközben több mint 140 millió baromfi hullott el a legutóbbi járványban, "mindössze" 169 emberi megbetegedés és 91 haláleset történt.

"Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a vadon élő madarak esetlegesen felmerülő kilövése vagy fészkelőhelyeik elpusztítása értelmetlen, sokkal inkább hozzájárulhat a betegség terjedéséhez, mint megelőzéséhez. Az intenzív vadászat a gyülekező vagy telelő madarak nagyobb területen történő szétszóródáshoz vezethet, illetve nagyobb lehetőséget ad a fertőzött madarakkal kapcsolatba kerülésre." - nyilatkozta Dr. Steiner Attila, a WWF Magyarország fajvédelmi programvezetője.

Végezetül fontos megnyugtatni minden madárbarátot, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hiszen az énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát.

Kapcsolódó hírek

Rönkdepó (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem csitulnak a kedélyek az augusztus 4-én megjelent tűzifarendelet kapcsán. Miközben az Agrárminisztérium képviselői a jogszabály szövegétől egyre távolodó magyarázatokat tesznek közzé, a rendelet visszavonására irányuló civil aláírásgyűjtéshez öt nap alatt több, mint 100 000-en csatlakoztak.

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.