Nem minden vér, ami piros

A drámai hírekre örökké éhes közönség soraiban futótűzként terjedt egy videó, amin úgy tűnik, hogy egy felnőtt flamingó éppen egy másikat „skalpol” és a lecsurgó vérből táplálják a fiókájukat.

Ez azonban csak a látszat. Sajnos a felgyorsult hírek világában sokan még a videó feliratát sem olvassák el, pedig ott röviden írnak a jelenségről, és manapság már az is kezd kimenni a divatból, hogy hiteles információt keressenek az emberek egy-egy hír mögött.

Ezért szeretnénk néhány sorban összefoglalni, mi is látszik tulajdonképpen ezen a lenyűgöző videón.

Röviden: két felnőtt flamingó begytejjel eteti fiókáját.

 

De mi az a begytej?

A legfontosabb, hogy begytejjel leginkább a galambalakúak etetik fiókáikat, ezen kívül a flamingók és a hím császárpingvinek is. A begytej, hasonlóan az emlősök tejéhez, a prolaktin nevű hormon termelődéséhez kapcsolódik. A hormontermelés a kotlás utolsó heteiben fokozódik, a tojónál és a hímnél egyaránt megindítja a begytej képződését. Ez a folyamat a begyfal sejtjeiben kezdődik, úgy, hogy a sejtekben nagy mennyiségű zsír rakódik le. A lerakódástól ezek a sejtek elhalnak és lehámlanak, és ezek fogják adni a begytej fő összetevőjét. A begytej kimagasló zsír- és fehérjetartalommal rendelkezik, továbbá a fiókák immunizálásában is szerepet játszik.

A flamingók esetében annyiban változik a begytej termelése, hogy nem a sejtek, hanem a nyelőcsőben található speciális mirigyek állítják elő a begytejet, de ezt a folyamatot is a prolaktin fokozott termelődése indítja be. A flamingóknál különösen fontos ez a váladék, ugyanis a fiatal flamingók csőrében csak több hét alatt alakulnak ki a vízben élő rákok és egyéb ízeltlábúak szűrésére alkalmas szűrőlapok, ún. lamellák.

Mit látunk a videóban?

Talán a fentiekből már lehet sejteni, hogy a vérvörös folyadék nem vér, hanem begytej. A két szülő egyszerre táplálja a fiókát, az egyik a másik fejére csorgatja a begytejet, így a fióka a lecsurgó táplálékhoz is hozzáfér.

A begytej bíbor színe sem véletlen, hiszen a flamingók maguk is rózsaszínűek, ami a karotinokban gazdag étrendjüknek köszönhető. A fiókáikat tápláló szülők tollazata ki is fakul egy időre, majd amikor a fióka képes önállóan táplálkozni, a szülők is visszanyerik eredeti színüket.

 

A cikkhez felhasznált irodalom:
http://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=1032
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_12_Termeleselettan/ch14.html
https://www.thoughtco.com/why-are-flamingos-pink-607870

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...