Nő a veszélyeztetett madárfajok száma Európában

A legfrissebb értékelés, amelyet a BirdLife International a "Birds in Europe" című tanulmányában közzétett kimutatja, hogy 226 madárfaj - az európai fajok 43%-a - néz bizonytalan jövő elé. Ezek közül sok faj állománya csökken, ritka vagy lokális előfordulású, míg más fajok a 70-es 80-as években tapasztalt nagy csökkenést a mai napig nem heverték ki. Néhány faj olyannyira veszélyeztetett, hogy a közeljövőben el is tűnhet Európa területéről.

A BirdLife előző és egyben első "Birds in Europe" tanulmányának megjelenése óta 45 faj állománya csökkent és került kedvezőtlen természetvédelmi helyzetbe. Azonban a tanulmányból nem csak rossz hírek olvashatók ki. Részben a természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően 14 faj helyzete jelentősen javult.

A "Birds in Europe" tanulmányt a BirdLife Hollandiában mutatta be az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A tanulmányt kíséri egy másik, a "Birds in the EU" című, amely az Európai Unió madárvédelmi tevékenységét elemzi. A "Birds in Europe" egész Európára kiterjedően Grönlandtól Grúziáig és Oroszországtól a Kanári-szigetekig ad becslést a vadon élő madarak állományára és azok változására 52 európai országban. A "Birds in the EU" csak az Európai Unió 25 tagállamával foglalkozik.

Európában sok faj állománya jelentős mértékben csökkent:

  • Partimadarak: sárszalonka (Gallinago gallinago), nagy póling (Numenius arquata) és bíbic (Vanellus vanellus)
  • Hosszútávú vonulók, akik a Szaharától délre telelnek: sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix), hantmadár (Oenanthe oenanthe) és molnárfecske (Delichon urbica)
  • Mezőgazdasági területeken élő madarak: sordély (Miliaria calandra), mezei veréb (Passer montanus) és kenderike (Carduelis cannabina)
  • Városi madarak: házi veréb (Passer domesticus) és seregély (Sturnus vulgaris)
  • Magyarországon összesen 20 fajnál mutattunk ki csökkenő trendet, ezek közül kiemelhetők a kék vércse (Falco vespertinus), a széki lile (Charadrius alexandrinus), a szalakóta (Coracias garrulus).

A tanulmányban vannak jó hírek is. Részben az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének és a védelmi munkáknak köszönhetően például a kontinens legveszélyeztetettebb tengeri madara, a korallsirály (Larus adounii) védelmi helyzete kedvezőbbé vált és állománya növekedett. Ugyanez elmondható Európa két legnagyobb ragadozó madaráról is a rétisasról (Haliaetus albicilla) és a fakó keselyűről (Gyps fulvus).

Magyarországon is találunk jó példákat: A parlagi sas (Aquila heliaca), réti sas (Haliaetus albicilla), kerecsensólyom (Falco cherrug), és a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) állománya a természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően növekedett. Összesen 54 fajról mondhatjuk el, hogy hazánkban a vizsgált időszakban állománya növekedett vagy új költő fajként jelent meg.

Jelentős különbségek tapasztalhatóak Európa különböző területei között. Például az EU régi és új tagállamaiban a madarak helyzete egészen más. Az új tagállamok madártani és természetvédelmi szempontból sokkal jobb állapotban léptek be az EU-ba és így kiemelt felelősségünk ennek az állapotnak a fenntartása, fejlesztése.

"A természetvédelem működik. A prioritás fajoknál pl. parlagi sasnál, kerecsensólyomnál tapasztalható kedvező állományváltozások tükrözik a rájuk fordított figyelmet. Az Európai Unió és a természetvédők a Madárvédelmi Irányelv 25. évfordulóját ünneplik, de mindenkinek továbbra is a helyén kell lennie. Az európai madaraknak jelentős nehézségekkel kell szembenézniük. Kiemelt jelentőségű az EU új tagállamaiban ma még meglévő madártani és természetvédelmi értékek megtartása, amiben nagy szerepe van annak, hogy a Nyugat-Európában elkövetett hibás lépéseket ne tegyük meg mi is. Ebben nagyon fontos szerepet játszik az EU Közös Agrár Politikájának megfelelő alkalmazása, ami a nyugat-európai problémák egy jelentős részének hátterében áll. ", mondta Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetvédelmi igazgatója

"Az Európai Unió vállalta, hogy megállítja a biodiverzitás csökkenését 2010-re. A "Birds in Europe" értékelése megvilágítja a feladat mértékét. A harmadik értékelést a BirdLife 10 év múlva tervezi, ami majd megmutatja, hogy az EU megtartotta-e az ígéretét." - mondta Clairie Papazoglou, a BirdLife Europe EU irodájának vezetője

Mike Rands a BirdLife International igazgatója szerint: "Az a tény, hogy Európa madarainak nagyobb része veszélyeztetettebb ma, mint egy évtizeddel ezelőtt nagyon nyugtalanító. A madarak nagyon jó indikátorai környezetünknek és az, hogy sok faj állománya folyamatosan csökken egyértelmű jelzést ad az európai természet és környezet rossz állapotáról."

Birds in Europe

Cél
A Birds in Europe (2004) vagy BiE2 a vadon élő madarak európai védelmi helyzetének második értékelő tanulmánya. Célja - mint az 1994-ben megjelent első tanulmánynak (Birds in Europe (1994) vagy BiE1) - hogy meghatározza azokat a prioritás fajokat (SPEC - Species of European Conservation Concern), amelyekre a természetvédelmi tevékenységeket koncentrálni kell, hogy helyzetük javuljon.

Adatok köre
Az adatok az egész kontinensről származnak, nyugaton Grönlandtól keleten az Urálig és északon a Spitzbergáktól délen a Kanári-szigetekig. A Balkánon és a Kaukázusban javuló politikai stabilitás először tette lehetővé, hogy minden európai ország részt vegyen az adatgyűjtésben.

Adatgyűjtés
Az adatokat nemzetközi koordinátorok hálózat szolgáltatta, akik az információt szakértőktől, madár-monitoring programokat működtető szervezetektől gyűjtötték össze. Az adatok terepi gyűjtésében sok ezren vettek részt, akik jelentős részben önkéntes munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez. Minden fajnál országonként adatgyűjtés folyt a költő-állományokra (2000-ben vagy a körül) és azok trendjére (1990-2000 között). Ahol lehetséges volt telelőállomány adatokat is gyűjtöttek, főleg vízimadarak esetében. Összesen 14000 populáció/trend adatrekord érkezett és került az adatbázisba, amelyek sok esetben jelentősen jobb minőségűek voltak, mint 10 évvel ezelőtt. Az 1970-1990 közötti elterjedési és trend adatokkal együtt ezek az új adatok szolgáltatták az alapot a fajok védelmi helyzetének újraértékeléséhez.
Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja szervezte az adatok gyűjtését.

Eredmények
Az 524 vizsgált fajból 226 kedvezőtlen védelmi helyzetű. Ezek közül 40 faj (7.6%) SPEC 1, 45 (8.6%) SPEC2 és 141 (26.9%) SPEC 3 kategóriába sorolt. Mindegyik kategória %-os értékei növekedtek az 1994-ben végzett értékeléshez képest, amikor 195 faj (38% az 511 vizsgált fajból) került valamelyik SPEC kategóriába.

Következtetések
A BiE2 általános üzenete, ugyanolyan tiszta, mint a BiE1-é volt. A madarakat Európában továbbra is veszélyezteti a széles körű környezeti változás, és sok populáció nagyobb bajban van, mint egy évtizeddel korábban. Mivel a madarak jó indikátorai a környezet állapotának, ezért az, hogy sok faj állománya folyamatosan csökken egyértelmű jelzést ad az európai biodiverzitás és szélesebb környezetünk állapotáról. Lépnünk kell és ez most még sürgetőbb, mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor a BiE1 adatait értelmeztük. Nem csak a valaha gazdag európai madárvilág további pusztulását kell megállítanunk, hanem komoly kötelezettségvállalást kell tenni, hogy a biodiverzitás csökkenését megállíthassuk 2010-re.

Madarak az Európai Unióban
A "Birds in the European Union: a status assesment" egy 50 oldalas tanulmány, amely a BirdLife International széleskörű a madarak állományaira, azok trendjére és természetvédelmi helyzetére vonatkozó adatai alapján elemzi a vadonélő madarak helyzetét a 25 EU tagállamban. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít az EU Madárvédelmi Irányelvének hatására fennállásának 25. éve alkalmából.

Letölthető anyagok
Birds in Europe, borító és összefoglaló (pdf formátum, 782 KB)
Bird in the European Union (pdf formátum, 1,27 MB)
Fajok besorolása védelmi helyzet alapján


További információ:
BirdLife International | Magyarország madarai | MME Monitoring Központ

Kapcsolódó hírek

Vadlúdcsapatba beszálló vörösnyakú lúd a Hortobágyon (fotó: ifj. Oláh János)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) idén novemberben – ebben a hónapban tartózkodik a legtöbb fokozottan védett vadlúd hazánkban – is megszervezte az országos vadlúdszinkront, melyhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számos önkéntese is csatlakozott.

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!