Oázisok az agrársivatagban – felhagyott tanyahelyek és parlagi sasok védelme a Jászságban

A hazánkban több mint ezer éves múlta visszatekintő tanyasi életmód, az ezzel járó kisparcellás, mozaikos mezőgazdálkodás és a régebben hatalmas területeken folyó legeltető állattartás alakította ki az Alföld és a Duna-Tisza köz jellegzetes pusztai kultúrtáját. Az évszázadokon keresztül önfenntartóan „működő” vidék rengeteg állatnak kínált életteret, illetve számos faj tanulta meg kihasználni az ember kínálta lehetőségeket.

Megvásárolt tanyahely Jászárokszállás térségében (Fotó: Fatér Imre).


A tulajdonosváltást követően az MME a helyi vadászokkal és gazdálkodókkal együttműködésben sas- és apróvadélőhely-kezelésbe kezdett:

  • az elhanyagolt, kedvezőtlen kor- és fajösszetételű faállományokat erdészeti irányelvek alapján (gyérítés és törzsalakítás) madárbaráttá alakítják;
  • a sarjaztatásra szánt törzseket évente kora nyáron visszavágják, hogy télre zsenge hajtásokat neveljenek a mezei nyulak számára;
  • az énekesmadarak és apróvadak számára búvó- és szaporodóhelyül szolgáló kökény-, illetve a termőhelyi adottságoknak megfelelően helyenként vadrózsa-bokrokat ültetnek a tanyahelyek szegélyébe;
  • a helyenként jelentős állományú behurcolt és vészesen szaporodó bálványfákat vegyszeresen injektálják és permetezik, majd kiszáradása után a fákat kivágják;
  • a tanyahelyeken szórványban megtalálható, tájra jellemző gyümölcsfa-fajtákat (elsősorban szilva, birsalma, körte) egészségügyi kezeléssel (metszés, visszavágás) őrizzük meg, illetve helyenként új példányokkal pótolják;
  • a parlagi sasok számára a későbbiekben fészkelést, pihenést biztosító, több mint 900 őshonos fát ültetnek, úgy mint kocsányos tölgy, fehér és fekete nyár, magyar kőris, mezei szil, mezei juhar és virágos kőris;
  • a korábban változó módon kezelt vagy felhagyott gyomos lágyszárútársulások tisztító kaszáláson esnek át, hogy a területre jellemző őshonos fajok teret nyerhessenek;
  • az elültetett fákat és cserjéket szükség szerint az első években többször öntözik, hogy a megfelelő gyökérrendszer kialakulása előtt nehogy kiszáradjanak.

MME HELICON LIFE+ projekt - tisztító kaszálás (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
Tisztító kaszálás, …

MME HELICON LIFE+ projekt - fatelepítés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
 … fa- …

MME HELICON LIFE+ projekt - cserjeültetés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… és cserjeültetés, …

MME HELICON LIFE+ projekt - cserjeültetés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… gondozás, …

MME HELICON LIFE+ projekt - öntözés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… öntözés (Fotók: Fatér Imre).

 

A két-három évig tartó élőhely-kialakítási munkákat követően az a cél, hogy a területeken csak a feltétlenül szükséges további beavatkozások történjenek meg és azok is úgy, hogy ne zavarják az időközben a tanyahelyeket "visszafoglaló" élővilágot. Az MME további célja, hogy a sikeres élőhelyfejlesztés és a szakmai csoportok (természetvédők-vadászok-gazdálkodók) közötti együttműködés pozitív példáját minél szélesebb körben bemutassa, hogy ehhez hasonló  kezdeményezések elindulhassanak az ország többi területén is.

A sas- és apróvadbarát élőhelykezelés célja a szemléletformálás is, hiszen a ragadozómadarak ellen irányuló bűncselekmények hátterében gyakran az a tévhit áll, hogy miattuk nincs elegendő vadászható apróvad. Holott ezek megfogyatkozásának fő okát nem a védett szárnyas ragadozók, hanem az életfeltételeiket megszüntető nagyüzemi agrárgazdálkodás jelenti. Reményeink szerint a "tanyahely-oázisok" is segítenek bizonyítani majd mindenki számára azt a sok millió éve működő ökológia alapszabályt, miszerint a sasok (mint csúcsragadozók) és az apróvadak (mint zsákmányfajok) egészséges állományai nem csak hogy képesek együtt élni hosszú távon egy számukra megfelelő élőhelyen, de egymás létezésének alapfeltételét is jelentik.

Halgassa meg a témához kapcsolódó rádió riportot is - letöltés itt >>

 

Fatér Imre – Horváth Márton – Orbán Zoltán

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.