Országos vadlúdszinkron eredmények – két világszerte veszélyeztetett faj több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) idén novemberben – ebben a hónapban tartózkodik a legtöbb fokozottan védett vadlúd hazánkban – is megszervezte az országos vadlúdszinkront, melyhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számos önkéntese is csatlakozott.
A november 19-ei számlálás fő célja két veszélyeztetett, fokozottan védett libafaj, a kis lilik és a vörösnyakú lúd átvonuló állományának meghatározása volt.
Vegyes vadlibacsapat fokozottan védett vörösnyakú ludakkal a Hortobágyon
(fotó: ifj. Oláh János)
Az összehangolt felmérés különösen fontos, mivel a szakemberek adatai alapján mindkét lúdfaj átvonuló- és telelőállományának súlypontja nyugat felé tolódott az elmúlt években, így hazánk szerepe is egyre hangsúlyosabb a megőrzésükben.
A HNPI által összesített adatok szerint az idei évben országosan összesen 481 178 vadludat számoltak meg a szakemberek, amelyek közül 549 vörösnyakú lúd és 227 kis lilik volt.
A két fokozottan védett faj nagy részét, 399 vörösnyakú ludat és 208 kis liliket a Hortobágyi Nemzeti Parkban figyelték meg. Az össz vadlúdlétszám 198 397 példány volt a Hortobágy térségében. A kis lilik nyugat-szibériai állománya növekvő számban vonul, az idei 208 példány rekordnak számít. A vörösnyakú lúd átvonuló mennyisége változik az egyes évek között, az idei 399 példány kis mértékben több mint a tavaly számolt 373 egyed.
Az adatok azért is figyelemre méltóak, mert az idei évben a vadászati szabályozás módosítása következtében a Tiszántúli megyékben a vadlúdvadászati szezon, a korábbi december 1. helyett, már a novemberi hónapban is lehetséges. Természetesen nem feltételezzük senkiről, hogy legális vadászati tevékenység során szándékosan lőne le egy fokozottan védett fajt. Ugyanakkor ezen fajok a vadászható lúdfajokkal egy csapatban járnak a táplálkozó- és pihenőterületek között, amely csapatokban még a szakember számára is az esetek döntő többségében lehetetlen a fajok pontos és azonnali azonosítása. Így a Tiszántúlon novemberben történő vadlúdvadászatok során jelentős mértékben megnő a két faj vétlen lelövésének az esélye. Ez a veszély decemberre lényegesen csökken, mivel a két veszélyeztetett faj példányainak jelentős része ekkorra már elhagyja hazánkat és a fekete-tengeri és balkáni telelőterületeikre vonul. Mindezek miatt azt gondoljuk, hogy az átgondolatlan, és a természetvédelmi szakmai szervezetekkel nem egyeztetett változtatás az idei novemberben potenciálisan 399 vörösnyakú ludat és 208 kis liliket sodort veszélybe a Hortobágy térségében. Ezért az MME szakmai alapokon nyugvó párbeszédet kezdeményezett az Agrárminisztériummal.
Hazánkban a kis lilik és a vörösnyakú lúd is a fokozottan védett fajok közé tartozik, természetvédelmi értékük egyedenként a legmagasabb 1 000 000 Ft. Emellett mindkét faj számos nemzetközi egyezményben, mint a EU Madárvédelmi Irányelv I. függelék, Bonni Egyezmény I., II. függelék, Berni Egyezmény II. függelék, valamint az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében is szerepel, így hazánknak nemzetközi kötelessége is ezen fajok védelmének biztosítása.
A kis lilik a sérülékeny madárfajok közé tartozik, csökkenő világállományát 8 000-13 000 párra, európai állományát 135-305 párra teszik. A vörösnyakú lúd szintén a sérülékeny madárfajok közé tartozik, csökkenő világállományát 18 000-19 000 párra becsülik.
MME Vízimadár-védelmi Szakosztály
