Összefoglaló a kerecsensólyom-védelmi program 2016 évi eredményeiről

A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmét célzó tevékenységeink – különböző programok keretében – 2016-ban is tovább folytatódtak. 

Kerecsensólyom fiókák természetes fészekben (Fotó: Bagyura János).

E programok közül a legjelentősebb a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált „A kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának megőrzése a Kárpát-medencében” című LIFE + projekt (LIFE13 NAT/HU/000183) volt. Kora tavasszal, az elmúlt évekhez hasonlóan, a programban részt vevő kollégákkal közösen, ellenőriztük az ismert kerecsensólyom - revíreket. Az időjárás kedvező volt, ezért különösebb nehézségek nélkül sikerült a fészkeket megközelíteni és megfigyeléseket végezni.

Országosan 155 fészket foglaló párt sikerült felderíteni. 36 pár költése különböző okokból meghiúsult. Sikeresen 119 pár költött, és összesen 349 fióka repült ki, amelyek közül 164 példányt meggyűrűztünk. Az országos állományt 155–200 párra becsüljük.


Kerecsensólyom család vadmegfigyelő kamera alapján (Fotó: Bagyura János).

Az előző LIFE program keretében Romániában a Partium térségében kerecsensólymok számára alkalmas élőhelyekre számos mesterséges fészek került kihelyezésre. Ebben az időszakban összesen egy költőpárt ismertek.  2016-ban valószínűleg a Magyarországról kirepült példányok terjeszkedésének a hatására 14 fészket foglaló párt figyeltünk, meg amelyek közül 11 pár költése sikeres volt 28 fiatal kirepült.

A projekt keretében, Pest megyében, egy nagyfeszültségű vezeték tartóoszlopán, műfészekben költő kerecsensólyompárhoz helyezett ki a MAVIR webkamerát, amelyen keresztül az érdeklődők ismét figyelemmel kísérhették a kerecsensólymok életét.

Sajnos a hím kerecsensólyom tavasszal nem tért vissza a fészkéhez, valószínűleg elpusztult. Egy közelben költő másik pár hím példánya időnként megjelent, aminek a hatására a tojó egy tojást tojt, de nem álltak párba. Mivel a kerecsen a meghiúsult költés miatt ritkán volt a fészeknél, egy vörös vércse pár (Falco tinnunculus) is elfoglalta a fészket, de a tojásokon nem tudtak kotlani a vissza-visszatérő kerecsen zavarása miatt, ezért elhagyták a fészket. Ezután a szokott időben megérkezett a kabasólyom (Falco subbuteo) pár és a többi tojás mellé leköltöttek. Sikeres volt a költésük, egy fióka kirepült. Később többször ellenőriztük a fészket, és megfigyeltük, hogy  a tojó kerecsensólyom együtt vadászott egy új hímmel, ami biztos jele annak, hogy össze szoktak és tavasszal valószínűleg sikeresen fognak költeni.


Kerecsensólyom fiókák zárt költőládában (Fotó: Bagyura János). 

Kerecsensólyom-fészkekhez a fiókanevelés időszakában (április vége – június eleje) a zsákmányállatok meghatározása érdekében összesen 18 vadmegfigyelő kamerát helyeztünk ki az ország különböző részein. Az adatok feldolgozása folyamatban van.


Kerecsensólyom  öreg tojó (Fotó: Bagyura János). 

2016-ban Magyarországon 6 öreg, Romániában 2 fiatal példány kerecsensólyomra tettünk műholdas nyomkövetőt. A jelölés célja a madarak területhasználatának, és a fiatalok esetében a kóborlási útjainak felderítése volt. Az öreg madarak közül, sajnos, az egyik madár áramütést szenvedett Szlovákiában és elpusztult. A tetemet a Pannon Eagle LIFE programban alkalmazott Falco nevű kutya segítségével találtuk meg. A többi madár a jelölés óta a revírben maradt, egy tojó madár kivételével, aki Dél-Németországban töltötte a nyár egy részét. Sajnos, mindkét, Romániában jelölt fiatal madár elpusztult, nem sokkal kirepülésük után. A pusztulások pontos okát nem sikerült megállapítani, de az egyik madárnál felmerült a fejlődési rendellenesség gyanúja.

További részleteket a programról a www.sakerlife3.mme.hu oldalon olvashatók.

Bagyura János

Kapcsolódó hírek

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2021-ban is megszervezi a herpetológiai táborát, a „Herptábort”, iskolások részére.