Pilisi kis-tó felmérés

Április első hétvégéjén kis-tó felmérést tartottunk a Pilisben. A munka eredményeként 37 tó lett felmérve; 4.800-5.000 petecsomót találtak, ami 9-10.000 peterakó állatot jelent: elsősorban erdei békát, de gyepi békát, barna varangyot és pettyes gőtét is.

A Pilisben számos helyen találhatók olyan lefolyástalan vízgyűjtők, melyek kiemelt szaporodó helyei a kétéltűeknek. Ezek 10-50 cm mély, 10-100 m2 közötti méretű kis tavak. A vizes élőhely foltok általában 50-100 éve, mesterségesen létrehozott állatjóléti itatók és dagonyák voltak, amiket a vadállomány és a hajdan itt legeltetett szarvasmarhák számára hoztak létre. Ezek a dagonyák és itatók, a vadállomány-jóléti szerepük mellett kiemelt fontosságú szaporodó helyei a kétéltűeknek, de sok rovarfajnak is (pl.szitakötők). Lefolyástalanságuk miatt alkalmi takarítást, a felgyülemlő iszap eltávolítását igénylik. Ez alapvetően csak markoló gépekkel elvégezhető munka, amit viszont nagy körültekintéssel lehet csak elvégezni, hogy ne sérüljön meg a vízzáró réteg.

Tekintettel arra, hogy a Pilis nagyon száraz terület és ezeknek a vízfoltoknak állandó víz utánpótlásuk nincs, általában lefolyástalanok, jellemző rájuk a szukcesszió, a feltöltődés és cserjésedés, ennek okán fontos lenne ezeknek a kis-tavaknak a rendszeres takarítása.

Helyszín:
Lajos forrástól a Pap rétig (Pilis DK-i régió)

Dátum:
2008.04.05.

Résztvevők és Partnerek:
Budapesti Erőmű Túra szakosztály, Fővárosi Állat- és Növénykert, Jászberényi Állat- és Növénykert, MME

További információ:
Kovács Tibor,
MME, Hüllő- és Kétéltűvédelmi Szakosztály,
30 275 70 10

Orbán Zoltán
MME, társadalmi kapcsolatok igazgató,
20 425 94 50

Kapcsolódó hírek

A cikk fotói és videói május 30-án délután és este készültek a pártás daru aznapi megfigyelése közben (Fotó: Orbán Zoltán)

A pártás daru május 24-e délután bukkant fel Fertőújlakon, ami a faj ötödik bizonyított magyarországi előfordulása volt. A madár május 27-e délelőttig a térségben tartózkodott, eközben át-átruccant Ausztriába, ahol faunaúj fajként várták a madarász kollégák.

Állománycsökkenés 1999-2019 év viszonylatában: Bíbic - 59,6%; Fürj - 62,7%

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon!

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a...