A rákkockázatú glifozát tilalmát követelik zöld szervezetek az agrárminisztertől

Hazai zöld szervezetek nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését. 

A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.

32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól. A levélhez csatlakozó szervezetek arra kérik Nagy István agrárminisztert, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban, és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel ne támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós újraengedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.

Az aláíró szervezetek megdöbbenve olvasták a magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült „Assessment Group on Glyphosate” jelentést, amely azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára. Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto. A zöld szervezetek ezért most azt várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.

A glifozát 2017-es újraengedélyezését a magyar kormány is támogatta: a glifozát tilalma ellen szavazott, és a kockázatos gyomirtó használatának meghosszabbítását támogatta. Az agrártárca későbbi nyilatkozataiban is a glifozát további megtartása mellett érvelt. Eközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.

A glifozát kivonása mind az emberi egészség, mind az élővilág védelme szempontjából elengedhetetlen, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. A kockázatos gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, mely szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.

A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne a glifozát betiltása ellen tevékenykedjen, hanem segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, a természettel összhangban működik. Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén.

Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában nem engedhetjük meg, hogy még tovább pusztuljanak természeti értékeink. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.

 

További információ:

 

SIMON Gergely
regionális vegyianyag-szakértő
Greenpeace Magyarország
gergely.simon@greenpeace.org
+36 20 252 9212

NAGY Dénes
munkatárs
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
nagy.denes@mme.hu
+36 20 389 1018

FIDRICH Róbert
programvezető
Magyar Természetvédők Szövetsége
fidusz@mtvsz.hu
+36 70 340 8965

BERENDE Alexa
PR kommunikációs szakértő
WWF Magyarország
alexa.berende@wwf.hu
+36 30 655 2407

 

Kezdeményező szervezetek:

  • Greenpeace Magyarország Egyesület
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  • Magyar Természetvédők Szövetsége
  • WWF Magyarország

 

Csatlakozó szervezetek:

  1. "Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága
  2. Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
  3. Börzsöny - Ipoly-mente Polgári Természetőrség
  4. CEEweb for Biodiversity
  5. CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
  6. Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesüle
  7. Energia és Környezet Alapítvány
  8. ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
  9. Éghajlatvédelmi Szövetség
  10. Fridays For Future Budapest
  11. Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
  12. Gyűrűfű Alapítvány
  13. Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
  14. Karátson Gábor Kör
  15. KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
  16. Közép-magyarországi Zöld Kör
  17. Levegő Munkacsoport
  18. Magház Egyesület
  19. Magosfa Alapítvány
  20. Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
  21. Magyar Permakultúra Egyesület
  22. Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
  23. Nyitott Kert Alapítvány
  24. Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
  25. Ökotárs Alapítvány
  26. Pécsi Zöld Kör
  27. Reflex Környezetvédő Egyesület
  28. Serpentes Alapítvány
  29. Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
  30. Védegylet
  31. Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
  32. Zsámboki Biokert

 

 

 

 

Kapcsolódó hírek

Vadlúdcsapatba beszálló vörösnyakú lúd a Hortobágyon (fotó: ifj. Oláh János)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) idén novemberben – ebben a hónapban tartózkodik a legtöbb fokozottan védett vadlúd hazánkban – is megszervezte az országos vadlúdszinkront, melyhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számos önkéntese is csatlakozott.

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!